A társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek nagymértékben meghatározzák, hogy a szélsőséges hőmérséklet mennyire növeli az egyes európai régiók halálozási kockázatát – írja a Phys.org cikke nyomán a Portfolio.

A Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) által vezetett, 32 európai ország adatait feldolgozó kutatás elsőként számszerűsíti, városi és vidéki lakosságra egyaránt, hogyan módosítják a társadalmi-gazdasági tényezők a hőmérséklet és a halálozás közötti összefüggést, 2000 és 2019 között történt több mint 161 millió haláleset adatai alapján.

Az eredmények alapján a leghátrányosabb helyzetű régiók jóval sebezhetőbbek mind a hőhullámok, mind a nagy fagyok számára. Az energiaszegénység, a rossz lakáskörülmények, az egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és az alacsony szintű egészségértés mind hozzájárulhat a megnövekedett kockázathoz.

A Gini-együttható, a lakásfűtési nehézségek, valamint az anyagi és társadalmi hátrány következetesen magasabb, hőmérséklethez köthető halálozással járnak együtt.

Két lehetséges forgatókönyvet vizsgáltak a kutatók: az egyikben minden régió a legkedvezőbb, a másikban pedig a legkedvezőtlenebb társadalmi-gazdasági feltételek mellett él. Az eredmény magáért beszél, ugyanis a két helyzet közötti különbség a lakások megfelelő fűtésére való képtelenség esetében meghaladja a 300 ezer halálesetet.

A jobb gazdasági helyzetben lévő, és magasabb várható életkorral rendelkező régiókban alacsonyabb a hideghez köthető halálozás. Ez vélhetően a jobb hőszigetelésnek, jobb egészségügyi rendszernek és alacsonyabb energiaszegénységnek köszönhető, ugyanakkor ezekben a régiókban a hőség miatti halálozás magasabb, feltehetően az intenzívebb urbanizáció miatt. Mint ismert, a sűrűn beépített, növényzettel gyéren fedett környezet miatt alakul ki az úgynevezett városi hősziget-hatás.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy mivel az éghajlatváltozás nem egyformán érinti a különböző társadalmi csoportokat, az eredmények segíthetnek abban, hogy a klímaadaptációs, alkalmazkodási szakpolitikák hatékonyabban építsék be a társadalmi-gazdasági szempontokat, habár további vizsgálatokra is szükség lenne a globális délen is, mivel az összehasonlítható kutatások száma egyelőre igen csekély.