Ártalmatlan beidegződésnek gondoljuk, mégis lehet, hogy több köze van az agy egészségéhez, mint hinné. Egy kutatási szerint egy egészen hétköznapi szokás – az orrpiszkálás – akár közvetett módon is szerepet játszhat az Alzheimer-kór kialakulásában – írja a Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmány alapján az Egészségkalauz.

A kutatók az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek annak vizsgálatára, hogy vajon milyen szerepe lehet a fertőzéseknek az idegrendszeri betegségek kialakulásában. Egy kutatás során ausztrál tudósok azt találták, hogy egy gyakori baktérium, a Chlamydia pneumoniae képes az orron keresztül eljutni az agyba.

Maga a kórokozó jól ismert, a légutakba kerülve például tüdőgyulladást okozhat. Ami viszont még érdekesebb, hogy korábbi vizsgálatok során ezt a baktériumot Alzheimer-kórban szenvedő emberek agyszövetében is kimutatták. Egereken végzett kísérletek során bebizonyították, hogy a baktérium a szaglóidegen keresztül – amely közvetlen kapcsolatot teremt az orrüreg és az agy között – meglepően gyorsan, akár 24-72 órán belül elérheti a központi idegrendszert.

Az új kutatások alapján, ha az orrnyálkahártya sérül – például mechanikus irritáció következtében –, a kórokozók könnyebben jutnak be a szervezet mélyebb rétegeibe. Vagyis az orrpiszkálás, különösen a rendszeres és erőteljes, apró sérüléseket okozhat az orr belső felszínén. Ez pedig potenciálisan kaput nyithat a baktériumok előtt.

Az egerek agyában a fertőzés hatására megnőtt az úgynevezett amiloid-béta fehérje mennyisége. Ez a fehérje az Alzheimer-kór egyik legismertebb biológiai jelzője, mivel az idegsejtek között lerakódva úgynevezett plakkokat képez. Egyes elméletek szerint viszont az amiloid-béta nem csupán káros lerakódás, hanem az immunrendszer válasza fertőzésekre. Vagyis elképzelhető, hogy a szervezet így próbál védekezni a betolakodó kórokozók ellen.

A legutóbbi kutatások tehát új megvilágításba helyezik az Alzheimer-kór kialakulását: nem kizárólag idegrendszeri, hanem részben fertőzéses és immunológiai folyamatként is értelmezhető.

Egy 2023-as, a Western Sydney Egyetem kutatói által publikált tanulmány tovább erősítette ezt a hipotézist. A szerzők szerint a szaglórendszer „valószínű belépési pont lehet a kórokozók számára”, mivel közvetlen anatómiai kapcsolatban áll az aggyal. Ez különösen azért érdekes, mert az Alzheimer-kór korai tünetei között gyakran szerepel a szaglás romlása is. Ez arra utalhat, hogy a folyamat már a betegség kezdeti szakaszában érinti ezt a rendszert.

A jelenlegi bizonyítékok még nem elegendőek ahhoz, hogy kijelentsük: az orrpiszkálás növeli az Alzheimer-kór kockázatát. A kutatások jelentős része állatkísérleteken alapul, és az emberi szervezet jóval összetettebb. Ugyanakkor az irány figyelemre méltó – írja a lap. Az idegrendszeri betegségek hátterében egyre több kutatás talál fertőzéses és gyulladásos tényezőket, így ez a mechanizmus is beleillik a képbe.