„Fontos tudni, hogy egy ilyen volumenű kérdés mindenképpen kormánydöntést igényel, én pedig az elmúlt hetekben olyan előkészítő döntéshozatali javaslatokat, anyagokat adtam a kormánynak, amelyek alapján teljes körű döntést lehet hozni” – mondta az InfoRádióban Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.

Több lehetőség is nyitva van, ám az egyik legfontosabb, az az, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentett, és ami óriási továbblépési lehetőség a magyar–amerikai gazdasági és tudományos kapcsolatok számára. A következő időszak a részletek megtárgyalásáról, tisztázásáról fog szólni, azonban a jövő év realitásként mindenképpen ott van – jelentette ki a miniszteri biztos. Ferencz Orsolya kiemelte,

azzal, hogy a HUNOR Programban már kiképeztek és felkészítettek két űrhajóst, sokkal nagyobb lett Magyarország mozgástere, és az általa vezetett HUNOR-csapat felkészülten várja a következő kihívást.

Cserényi Gyula felkészítése kapcsán az űrkutatásért felelős miniszteri biztos elmondta, bár ő is, és Kapu Tibor is megkapták ugyanazt a kiképzést, mindkettejüknél fontos a szinten tartás, ugyanis mindig kell, hogy legyen egy tartalék. Ezen kívül minden egyes küldetésnél van egy misszióspecifikus kiképzési fázis, ami az adott programra készíti fel az űrhajósokat, és amit amit az adott program tudományos feladatai köré építenek fel.

A lehetséges feladatokról is beszélt Ferencz Orsolya. Mint mondta, számos kísérlet van még a Kapu Tibor által elvégzetteken kívül, de ezek közül is öt darab, már a végső fejlesztési szakaszban tartó mindenképpen el fog jutni az űrállomásra. Viszont óriási lehetőség lenne, ha ezeket ismét egy magyar űrhajós végezhetné el. Hozzátette, már az előző szakaszban is rengeteg kísérleti javaslatot kapott a program, amiből tovább lehet építkezni, és

így ugyanolyan gazdag tudományos tartalommal lehet megvalósítani a második missziót is, mint az elsőt.

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a Kapu Tibor által elvégzett kísérletek kiértékelése még folyamatban van, sőt olyan mérési adatok is vannak, amik csak januárban térnek majd vissza a Földre. Azaz a HUNOR eddigi programja is 2026 végéig tart, felöleli még a következő fél-másfél évet. Leszögezte azonban, hogy már most is vannak olyan eredmények, amelyeket lehetett publikálni tudományos cikkekben, folyóiratokban. Vagyis még az előző küldetésből is bőven van munka, de remélik, hogy a csapat még több feladatot kap, mert ez egyedülálló lehetőség a magyar tudomány és a magyar gazdaság számára – tette hozzá.

Ferencz Orsolya megismételte, valóban van reális lehetőség egy 2026-os magyar űrrepülésre, azonban ezt kellően lazán kell kezelni. Jelen esetben nem Magyarország kezében van a döntési jog az időpontról, hanem a Nemzetközi Űrállomást üzemeltető országokéban. Kiemelte, Kapu Tibor és társai is rekord időt töltöttek karanténban a fellövés előtt, és nem azért, mert nem voltak megfelelően felkészülve, hanem mert egész egyszerűen annyi mindennek kell megfelelően illeszkednie egy elstartoláshoz, amit nem lehet előre megjósolni.