A mesterséges intelligencia (MI) jelentőségét a vakcinákhoz és az antibiotikumokhoz lehet hasonlítani: a kutatástól a diagnosztikán át a terápiáig minden területen érezteti a hatását, és például a gyógyszeriparban csökkentheti új készítmények piacra kerülését – mondta az AI Summit 2025 elnevezésű budapesti konferencián Kóka János. Az Economx beszámolója szerint a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa úgy látja, az MI-forradalom jelentőségét nem lehet túlbecsülni, „tragikus azonban, hogy a politikai közbeszéd ehhez képest jóval lemaradt”.

Kiemelte, hogy az egészségügyben 36 százalékos a digitalizáció üteme, ami meghaladja az ipari forradalom idején tapasztalt 30 százalékos arányt, és elmondása szerint a rendelkezésre álló adatmennyiség is robbanásszerűen növekszik. Kóka János megjegyezte: olyan léptékű jelenség ez, mint amikor megjelent az autonóm autóvezetés. Az új technológia bevezetése 22 százalékos bevételnövekedést hozott, ilyen ugrás legutóbb a bankszektor és a fintech kontextusában volt tapasztalható.

A Doktor24-csoport tulajdonosa hatalmas előrelépésnek tartja, hogy az MI már a diagnosztikában is nagy segítségére van az orvosoknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy

az epilepsziás gócpontok feltérképezéséhez szükséges idő 20 százalékkal csökkent, és a hasnyálmirigyrák is gyorsabban felismerhető a mesterséges intelligencia alkalmazásával.

A szakma konszenzusa szerint az MI lényeges terhet vesz le az ellátórendszer válláról. Kóka János közölte: ha a mesterséges intelligencia végzi a jegyzetelést az asszisztens helyett, vizitenként átlagosan öt perc takarítható meg, és ez az időtartam akár a duplájára növelheti az egyes páciensekre fordítható időt.

Kóka János külön kitért a prevenció fontosságára, szerinte a közbeszéd jellemzően a kórházakról és a fertőzésekről szól, miközben arról alig esik szó, miként lehetne megelőzni a betegségeket. Példaként megemlítette, hogy a vastagbélrák-szűrésen a magyar lakosság mindössze 9 százaléka vesz részt, miközben az uniós átlag 50 százalék.

A Doktor24-csoport tulajdonosa szerint prevencióra jelenleg fejenként 34 eurót fordítanak a magyar emberek, míg Ausztriában több mint 11-szer ennyit, 400 eurót.

A személyre szabott egészségügy kapcsán Kóka János a Gondosóra nevű projektet emelte ki, amely minden 65 év feletti magyar ember számára ingyenesen biztosít okoseszközt. A korábbi politikus viszont azt javasolja, hogy minden magyar felnőttnek alanyi jogon járjon olyan készülék, amelynek adatait egy állami, MI-vezérelt rendszer dolgozna fel. Kóka János érvelése szerint az alkalmazás emberi nyelven közvetítené a legfontosabb információkat, segítve az állampolgárokat abban, hogyan étkezzenek, kezeljék a stresszt vagy javítsanak az alvásukon.