Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Starship az indítóálláson
Nyitókép: S/SpaceX

Újabb jelentős gond a Starship-projekttel

A földi rendszerekkel kapcsolatos probléma miatt elhalasztották a SpaceX Starship űrhajójának vasárnapra tervezett tizedik tesztrepülését - jelentette be a Elon Musk űrvállalatának texasi bázisa.

A New York-i Szabadság-szobornál is magasabb Starship űrhajó, amely a 70,7 méter magas Super Heavy hordozórakétából, és az 52 méter magas Starship űrrakétából áll, helyi idő szerint este fél nyolckor már a SpaceX Starbase rakétabázisának indítóállványán állt, és üzemanyaggal töltötték fel, de 30 perccel a tervezett indítás előtt az űrvállalat az X közösségi platformon bejelentette, hogy megszakítják az kilövést a földi rendszerekkel kapcsolatban felmerült probléma miatt.

Egyúttal Musk is lemondta azt a tájékoztatót, amelyet az indítás előttre időzítettek.

A tizedik tesztrepülés során a Starship felső fokozata levált volna a hordozórakétáról, amely visszatért volna a kilövőállomásra. A Starship hajtóműveit beindítva a Föld körül keringve állított volna pályára újabb Starlink-műholdakat, majd visszatérésekor a Starship hővédő burkolatát is tesztelték volna.

Idén már többször is kudarcba fulladt a Starship egy-egy tesztrepülése. Legutóbb júniusban az indítás előtt történt robbanás a texasi bázison, amelyről annyit közölt a vállalt, hogy "jelentős anomália lépett fel a tizedik próbarepülésére készülő Starshipnél, miközben tesztelési indítóállásban volt".

Musk a Mars-misszió programjához fejleszti a Starship űrhajót. A NASA pedig abban bízik, hogy a rakéta segítségével már 2027-ben végrehajthatja az Apolló-program óta első legénységgel történő holdraszállását.

Az űrhajót először 2023 áprilisában tesztelték, de akkor néhány perc után felrobbant. Későbbi tesztek során a felső fokozat elérte az űrt, és irányított landolást hajtott végre az Indiai-óceánon. A közelmúltban végzett tesztrepülések eredménye azonban elmaradt a várakozásoktól.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×