Világviszonylatban is kiemelkedő fejlesztés zárult le az M1-M7 autópálya közös szakaszán: a napokban helyezték üzembe azt a szuperszámítógéppel kiegészített rendszert, amely a forgalom valós idejű érzékelése és modellezése révén a jövő közúti közlekedésének alapvető építőeleme lesz. A Magyar Közút munkatársai az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el, amelyek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe. Az M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket.

„A tesztútszakaszra a legmodernebb szenzortechnológiát telepítettük a Magyar Közúttal közösen, amely folyamatosan figyeli és monitorozza az M1-M7 autópálya bevezető szakaszát mindkét irányban, és arra képes ez a rendszer, hogy azt, ami a valóságban történik az úton, ezzel párhuzamosan valós időben leképezi a digitális, virtuális térben, és egy úgynevezett digitális ikermásolatot hoz létre a valódi közlekedésről” – mondta az InfoRádióban Szalay Zsolt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) gépjárműtechnológia tanszékének vezetője elmondta, a kutatásnak két fő célja van: a baleset-megelőzés és a közlekedés hatékonyságának növelése. „Egy ilyen rendszer birtokában ki tudjuk szűrni a veszélyesen közlekedő járműveket és vezetőket, például azokat, akik a leállósávban előznek, vagy veszélyesen alacsony követési távolságot tartanak, és tudjuk figyelmeztetni a többi autóst erre a veszélyes viselkedésre, és el tudunk kerülni például ráfutásos baleseteket is, mert ezeket is érzékeljük és előre tudjuk jelezni az autóknak” – mondta Szalay Zsolt a baleset-megelőzési előnyökről.

A közlekedés hatékonyságát pedig azzal tudják fokozni, hogy amíg most a navigációs rendszerek az ugyanazon az útszakaszon közlekedő autósoknak ugyanazokat a javaslatokat teszik, hogy merre menjenek, ezzel a rendszerrel viszont az adott szakaszon közlekedő autósoknak egyénre szabott javaslatokat tudnak tenni, és ezzel ki tudják egyenlíteni a forgalom eloszlását, és nagyobb forgalom átbocsátást tehetik lehetővé ugyanazon az útszakaszon.

A tanszékvezető úgy véli, hogy a tesztszakasz után érdemes lenne a rendszert kiterjeszteni más autópályarészekre is, bár szerinte nem mindenhol lenne szükség ilyen okosútra. Azt viszont hozzátette, hogy az adott szakasz megépítési költségének kevesebb, mint egy százalékából okosúttá lehet fejleszteni. Példaként említette, hogy csak tavaly Kína ezer kilométer okosutat épített, mert nagyon fontosnak tartja a jövő közlekedésirányítása szempontjából.

Szalay Zsolt azt is elmondta, hogy a tesztútszakasz kiépítéséhez nagyjából 180 millió forintra volt szükség, ebből szerezték be az érzékelőket és azt a szuperszámítógépet, amelyen a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok futnak.