A Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Ennek tették ezt azért, mert egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik, a teáját is, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák - írja az egeszsegkalauz.hu.

Akik a parlagfüvet "ősi gyógynövényként" tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az "Ambrosia artemisiifolia" is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó étke. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.

Az eredményeiket bemutató cikk a PLoS One tudományos folyóiratban is megjelent. A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a kodpiszkalo.blog.hu oldalon is közzétették.

A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.