A holdra szállás japán idő szerint szombatra virradóra sikeresen megtörtént, létrejött a kommunikáció, de a szonda napelemei egyelőre nem termelnek áramot, amivel tölteni tudnák az akkumulátorait. Pedig ez nagyon fontos volna az adatok továbbításához.
„Azon dolgozunk, hogy először a leszállás közben keletkezett adatokat juttassuk el a Földre” – közölte Kuninaka Hitosi, az Űrkutatási és Aeronautikai Tudományos Intézet vezetője. Hitosi szerint lehetséges, hogy az akkumulátorok újra töltődni fognak, ha a napsugarak más szögből érik a napelemeket.
Az ember nélküli japán űreszköz, a SLIM (Smart Lander for Investigating Moon) 2,4 méter hosszú, 1,7 méter széles és 2,7 méter magas. Tömege 200 kilogramm. Feladata nemcsak maga a leszállás volt, hanem az is, hogy a kijelölt hely százméteres körzetén belül szálljon le. Gyakran előfordul, hogy a holdjárművek a céltól több kilométerre szállnak le, ami megnehezíti a felderítő feladatot.
Emily Brundsen, a nagy-britanniai Yorki Egyetem Aerocampusának igazgatója az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a SLIM leszállási pontossága hatalmas haladás, mert ezt elérni igen nehéz technológiai feladat volt.
A SLIM a Shioli nevű, 300 méteresnél kisebb átmérőjű kráterben szállt le, ahol a feladata szerint kőzetelemzést végez majd a holdkéreg eddig kevéssé ismert feltárása céljából.
A SLIM egy teniszlabdánál alig nagyobb, két kamerával ellátott, SORA-Q nevű gömbölyű holdjárót is vitt magával, amely az alakját változtatva képes a holdfelszínen közlekedni. A műszert a JAXA és a Takara Tomy japán játékgyár közösen fejlesztette ki.
Az űrszondát 2023. szeptember 7-én indították el rakétával a délnyugat-japáni Tanegasima űrrepülőtérről, és december 25-én állt Hold körüli pályára.
A sikeres holdra szállásnak köszönhetően a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína és India után Japán az ötödik ország, amely űrmodult juttatott a Hold felszínére.
