Kalifornia és Hawaii között található az óceánon a hatalmas szemétsziget: egy, a Nature Ecology & Evolution-ben közzétett tanulmány szerint a tengerparti gerinctelen élőlények tucatjai élnek és szaporodnak az óceánban évek óta úszó műanyagszeméten – írja a CNN.

A tudósok szerint az arra utal, hogy az óceáni műanyagszennyezés lehetővé teheti olyan fajok új, úszó ökoszisztémáinak kialakulását, amelyek normális esetben nem képesek a nyílt óceánban túlélni.

Az óceánon lebegő szerves anyagok néhány hónap vagy legfeljebb év alatt elbomlanak, szemben a műanyaggal, amely sokkal hosszabban marad meg, ezzel lehetőséget adva arra, hogy rajta élőlények élhessenek és szaporodhassanak.

"Meglepő volt látni, hogy milyen nagy mennyiségben fordulnak elő a szemétben a part menti fajok. Az általunk talált törmelék 70 százalékán megtalálhatók voltak" – mondta Linsey Haram, a Nemzeti Élelmezési és Mezőgazdasági Intézet tudományos munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Haram és kollégái 105 műanyagdarabot vizsgáltak meg, amelyeket 2018 novembere és 2019 januárja között halásztak ki a csendes-óceáni szemétszigetből. Ezeken 484 tengeri gerinctelen élőlényt azonosítottak 46 különböző fajból, amelyek 80 százaléka általában a part menti élőhelyeken található.

"Az általunk talált élőlények elég nagy százalékát a part menti fajok tették ki, nem pedig nyílt tengeri fajok, amelyekre nagyrészt számítottunk. A szemét kétharmadán mindkét közösség tagjait megtaláltuk – a helyért versengve, de nagy valószínűséggel más módon is kölcsönhatásba lépve" – mondta Haram.

Az új élőhely kialakulásának konzekvenciáit egyelőre még nem ismerik a kutatók sem. Haram szerint valószínűleg küzdenek a helyért és az élelmiszerért, az is lehet, hogy megeszik egymást. Az sem ismert, pontosan hogyan kerültek a part menti fajok az óceán közepére – hogy a szeméttel sodródtak az óceán közepére vagy ott költöztek be, még rejtély.

A csendes-óceáni szemétsziget mérete Texas államénak kétszerese:

ez a legnagyobb összefüggő műanyagfelhalmozódás a Csendes-óceánban.

A foltot egy örvény határolja, amely lehúzza és helyben tartja a szemetet.

Matthias Egger, a The Ocean Cleanup nevű, a vizeket műanyagszeméttől megtisztító nonprofit szervezet környezetvédelmi és szociális ügyekért felelős vezetője szerint hiba valódi szigetként gondolni rá – ha az ember az örvényhez ér, a kék óceánt látja elsőre, de ahogyan az éjjeli égbolton is egyre több csillagot fedezünk fel, minél tovább nézzük, úgy itt is egyre több és több szemét tűnik fel a vízben.

A szervezet szerint a szemétörvényben mintegy 1,8 milliárd műanyag darab található, amelyek súlya 80 ezer tonnára tehető. A műanyag nagy része a halászatból származik, a teljes mennyiség 10-20 százaléka a a 2011-es japán szökőárhoz köthető.

Az ENSZ környezetvédelmi programja szerint az ember évi 460 millió tonna műanyagot állít elő, ami 2060-ra megtriplázódhat. A műanyag mindössze 9 százalékát hasznosítjuk újra, 2005 óta drámai mértékben nő az óceánokban található műanyagszemét mennyisége, és a vizek megtisztítása önmagában nem megoldás, olyan gyors ütemben kerül bele egyre több és több műanyag.

"A probléma percről percre nagyobb és nagyobb. Látjuk a szellemhalászhálókba gabalyodott teknősöket. Néha csak teknőstetemeket. Látjuk, hogy műanyagdarabkákat nyelnek le. Aztán ott vannak még a szennyező anyagok, vegyi anyagok" – mondta Egger, rámutatva arra, mekkora a probléma a valóságban.