Az új intézkedések részeként például megfigyelőrendszert szereltek be Putyin több közeli munkatársának otthonában, az elnöknek dolgozó szakácsok, testőrök és fotósok nem utazhatnak tömegközlekedéssel. Putyin látogatóinak kétszer is át kell menniük a biztonsági átvilágításon, és a legközelebbi munkatársai csak olyan telefont használhatnak, amelynek nincs internetes csatlakozása – derült ki a CNN birtokába került dossziéból.

Jelentősen csökkentették továbbá azoknak a helyeknek a számát, ahova Putyin rendszeresen ellátogat. Az elnök és családtagjai már nem járnak el a Moszkva környéki ingatlanjaikba, illetve a valdaji nyaralóba sem.

Idén az államfő még nem keresett fel katonai létesítményeket, jóllehet 2025-ben ez rendszeres programja volt. Hogy ez ne keltsen feltűnést, a Kreml korábban rögzített felvételeket tesz közzé Putyinról

– állítják a jelentésben, amelyben az is szerepel, hogy az ukrajnai háború kirobbanása óta az orosz elnök heteket tölt magas biztonsági fokozatú bunkerekben, gyakran a Fekete-tenger partján fekvő Krasznodari határterületen.

Az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége a nyugati országok becslése szerint havonta 30 ezer halálos áldozat és sebesült lehet. Az orosz erők alig tudnak újabb területeket elfoglalni, és Ukrajna rendszeresen dróncsapásokat hajt végre mélyen behatolva orosz területre. Mindezek következtében sokak szerint a konfliktus már fenntarthatatlanná vált Oroszországban. A gazdasági károk is egyre kézzelfoghatóbbak, és a háború hatásától mindeddig nagyrészt megkímélt városi elit számára is kezd érzékelhetővé válni – áll a jelentésben.

A hírszerzési jelentés szerint 2026 márciusának eleje óta „a Kreml és Vlagyimir Putyin személyesen aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy érzékeny információk szivároghattak ki, illetve hogy fennáll a veszélye annak, hogy egyesek puccsot készítenek elő az elnök hatalmának megdöntésére. Különösen aggasztja annak lehetősége, hogy az orosz politikai elit tagjai drónokkal kísérelhetnek meg ellene merényletet.”

A jelentésben Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkárának nevét is „összefüggésbe hozzák egy puccskísérlet veszélyével, tekintettel arra, hogy nagy befolyással rendelkezik a katonai parancsnokság felső szintjének körében”. Egykori helyettesének és közeli munkatársának,

Ruszlan Calikovnak az őrizetbe vétele március 5-én „az elitek közötti védelmi megállapodások néma megsértésének tekinthető,

ami egyúttal gyengíti Sojgu pozícióját, és növeli annak valószínűségét, hogy ő maga is jogi eljárás célpontjává válhat”. Calikovot sikkasztás, pénzmosás és megvesztegetés gyanújával vették őrizetbe.

A Putyin védelmét érintő szigorítások előzménye a jelentés szerint egy tavaly decemberi heves vita, amely a legrangosabb katonai vezetők között robbant ki a Kremlben arról, hogy ki volt felelős a Fanyil Szarvarov altábornagy, az orosz fegyveres erők operatív felkészítésért felelős vezetője elleni robbantásos merényletért. Valerij Geraszimov vezérkari főnök Alekszandr Bortnyikovot, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóját bírálta az üggyel kapcsolatban, míg maga Bortnyikov arra panaszkodott, hogy nincs elég embere és erőforrása. A tanácskozás azzal zárult, hogy Putyin elrendelte: egy héten belül dolgozzanak ki konkrét megoldásokat a problémára, aminek aztán egyebek között az lett a következménye, hogy az elnöki szintű védelmet – amely addig a katonai vezetésen belül csak Geraszimovra terjedt ki – kiterjesztették további tíz magas rangú parancsnokra.