A vizsgán két feldatfüzet volt, az első tartalmazott egy szövegértési nyelvi feladatsort, valamint egy irodalmi feladatsort, egy afféle műveltségi tesztet. A második füzet pedig műértelmező szövegalkotást kért, ahol két feladat közül lehetett választani – mondta el Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az InfoRádióban.

A szövegértési feladat Jókai Mórról szólt, egy interjú a 200 éves Jókairól.

„Ez egy jó szöveg volt, a szövegértési feladat kérdései is megoldhatók, bár a szövegértésnél igazából akkor lehet biztosan megítélni a feladatot, amikor az ember látja a megoldókulcsot, és az is kérdés, hogy a feladat készítői mit fogadnak el helyes megoldásnak” – vélekedett Arató László.

Utána volt egy műveltségi teszt, egy irodalmi teszt. A Magyartanárok Egyesülete már elvileg sem ért egyet ennek a létezésével – folytatta, hozzátéve:

„a középszintű érettségi vizsgán ilyen soha nem volt, csak az elmúlt három évben, az új, véleményünk szerint elhibázott érettségiben.

Ez irodalomtörténeti ismereteket kér számon, mégpedig olyankor, és ez nagyon fontos, amikor a gyerekeknek nincs idejük ismételni. Irodalomtörténetet régen is kellett valamennyire tudni, meg a szerzőkről is a szóbelin, de addig még van majdnem egy hónap. Az írásbelibe viszont lényegében beesnek a gyerekek az utolsó órákról. Kell például neveket tudniuk, regényhősök neveit, és muszáj művenként hármat. Ha csak kettőt tud, akkor az nulla pont, úgy, hogy ilyenkor még nem volt alkalmuk átismételni az adott műveket. De egészében is ez

ismeretközpontú irányba tolja el az eddig kompetenciamérő jellegű érettségit.

Ráadásul ez az irodalmi feladatsor idén egy picit nehezebb volt, mint a tavalyi és a tavalyelőtti” – mondta a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Ott volt még a másik fogalmazási feladat, a műértelmező szövegalkotás, és itt Arany János A tölgyek alatt című verse volt az egyik lehetőség. A másik lehetőség a témakifejtő dolgozat volt, amelyben különböző korszakokból és szerzőktől származó létösszegző verseket kellett összevetniük a gyerekeknek.

„Ez, azt hiszem, sokakat hidegzuhanyként ért, mert inkább novellaelemzésre szoktak felkészülve lenni a gyerekek, az elmúlt években mindig novella volt az önálló műelemző feladat”

– vélekedett Arató László, aki szerint ezzel szemben idén egy eléggé nehéz, bár nagyon szép Arany-vers volt a feladat.

Ami szerinte egyértelműen kifogásolható, hogy mind az önálló műelemzés, tehát az Arany-vers, mind a témakifejtő dolgozat lírai műveket kér.

„Ez így túlzás. Legalább az egyiknek prózai műveket kellene kérnie, vagy egy novellát és aztán valamilyen olyan toposzt, ami nem csak lírai művekben fordul elő. Az azonban, hogy mind a két kérdés lírai művekkel foglalkozik, az nem szerencsés – véli az elnök. – Ugyanakkor úgy próbálta könnyíteni a témakifejtő esszét a feladatsor, hogy igazából megmondta a kérdés a választ, hiszen azt mondta, hogy ebben a létösszegző verstípusban az alkotó saját korábbi életének személyiségfejlődésére, értelmezésére, értékelésére tesz kísérletet, és utána hosszasan elmondta, hogy mi is az a létösszegző vers, és ennek a sajátosságait kell megtalálni abban a három versben, amit a gyerek maga választ a szöveggyűjteményből. Egyébként szeretném megkérdezni, mi az, hogy az életszemélyiség fejlődése” – mondta Arató László, hozzátéve, hogy 2005 óta a kétszintű magyar érettségi bevezetése történetében nem fordult még elő a mostanihoz hasonló helyzet.

Összegezve úgy értékelt, hogy a gyerekek biztosan nehezebbnek találták a mostani érettségit, mert két lírai műememző feladat volt.

„Nem számítok túl jó eredményekre. Szerintem idén a dolgozatok valószínűleg egy kicsit gyengébbek lesznek, mint tavaly vagy tavalyelőtt vagy korábban.

Néhány évvel ezelőtt megváltozott az érettségi menete, a magyar nyelv és irodalom érettséginek egy teszt is része lett. Arató László elhibázottnak tartja ezt az újítást, mert „tesztre gyúrni készteti a gyerekeket”, vagyis nem a szövegértést, a műértelmezés képességét fejleszti, hanem holt ismeretanyag bebiflázására, és a tanárokat is ennek megfelelő felkészítésre ösztönzi. Továbbá most már az írásbelin kérik ezeket a dolgokat, noha régebben az egyes életművekről való tudnivalókat csak a szóbeli érettségin, június 20-a környékén szokták kérdezni, tehát a gyerekeknek volt idejük rákészülni.

„A teszt pedig puszta memóriatesztelés, és szerintem nem erre való az irodalomtanítás. A mű értelmezéséről kéne beszélniük, hogy az miért fontos nekik, nekünk, hogy mi van a szereplők közötti interakcióban. És nem arról, hogy hogy hívják a szereplőket. Ez szerintem nem jó. Ráadásul ez bekerült, a hétköznapi gyakorlati szövegalkotás viszont kikerült az érettségiből, vagyis hiányzik az érvelés. Márpedig szerintem sokkal fontosabb, hogy egy érettségiző gyerek tudjon érvelni, mint hogy fejből tudja, hogy Az élet kapujában című műben ki a három legfontosabb szereplő” – mondta el Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az InfoRádióban az idei magyar nyelv és irodalom érettségi feladatsora kapcsán.

A cikk alapjául szolgáló interjút Szabó S. Gergő készítette.