A legújabb teheráni figyelmeztetés néhány órával azután érkezett, hogy Donald Trump amerikai elnök közölte: az Egyesült Államok műveletet indít, amelynek célja, hogy biztonságosan átkísérje a Hormuzi-szorosban rekedt teherhajókat.

Irán azonban egyértelművé tette: nem tűri más országok katonai jelenlétét a vízi útvonalon. Ali Abdollahi vezérőrnagy, az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának vezetője azt mondta:

minden, nem egyeztetett behatolást ellenséges lépésnek tekintenek, és szükség esetén katonai erővel válaszolnak.

A Hormuzi-szoros kulcsfontosságú a globális energiaellátásban: a világ tengeren szállított kőolajának mintegy ötöde halad át a február óta tartó amerikai-izraeli-iráni konfliktus miatt lebénult térségben. Becslések szerint mintegy ezer kereskedelmi hajó és húszezer tengerész rekedt a Perzsa-öbölben.

Washington humanitárius műveletként próbálja beállítani az átkísérést, hangsúlyozva, hogy a hajók legénysége egyre súlyosabb ellátási gondokkal küzd. Az amerikai haderő ugyanakkor jelentős erőket mozgósítana: elhárító rakétákkal felszerelt rombolókat, több mint száz repülőgépet, drónokat és mintegy tizenötezer katonát.

A részletek azonban egyelőre homályosak. Nem világos például, hogy az Egyesült Államok közvetlenül beavatkozna-e egy esetleges támadás esetén, vagy hogy a szoros kijáratánál fekvő Omán miként tudná szabályozni a várhatóan megnövekvő hajóforgalmat.

Az amerikai haditengerészet mindenesetre azt javasolja a kereskedelmi hajóknak, hogy lehetőség szerint Omán felségvizein keresztül közlekedjenek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy már konkrét incidensekről is érkeztek jelentések: brit tudósítások szerint egy tankert ismeretlen lövedékek találtak el az Egyesült Arab Emírségek közelében.

A feszültség az olajpiacokon is azonnal érezhető volt. A Brent-típusú nyersolaj ára először esett, majd, ahogy már korábban is volt rá példa, ismét emelkedni kezdett, és hordónként 100 dollár fölé ugrott.

Mindeközben nincs áttörés a diplomáciai fronton. Az iráni keményvonalas frakció nevében a Forradalmi Gárda most saját, 30-napos ultimátumot adott az Egyesült Államoknak, miszerint állítsa le a tengeri blokádot és válaszoljon a 14 pontos elképzelésre. Washington választhat a „nehéz katonai konfrontáció vagy egy nem túl előnyös alku közt” – tette hozzá.

A követelés része, hogy ne csak a szoros kérdését, hanem a térség helyzetét is rendezzék, benne a Libanon elleni izraeli műveletek leállításával.

Donald Trump amerikai elnök viszont jelezte: nem tartja megfelelő kiindulópontnak az iráni tervet, és nem zárta ki a katonai műveletek újraindítását sem, ha Teherán – megfogalmazása szerint – „csúnyán viselkedik”.