Súlyos ellátási hiányt és természetvédelmi károkat is okozhat Magyarországon a lakossági tűzifa-felhasználás jelenlegi szintje – derült ki az ELTE TTK kutatóinak tanulmányából. A szakemberek szerint a fűtési célú fafelhasználás fenntarthatatlan, és csak radikális energiahatékonysági programokkal kerülhető el az erdők túlhasználata.

Harmat Ádám és Munkácsy Béla, az ELTE kutatói az Energy Policy című szaklapban megjelent tanulmányukban a 2026 és 2050 közötti időszakra modellezték a hazai tűzifa-kínálatot és -keresletet. Harmat Ádám az InfoRádióban azt mondta: kutatásuk megerősítette azt, ami már legalább másfél évtizede köztudott, nevezetesen azt, hogy jóval több tűzifát használunk fel, mint amennyi elvileg a rendelkezésünkre áll. Egy településekre lebontott összehasonlítást készítettek.

A népszámlálási adatok alapján összegyűjtötték azokat, akik tűzifát használnak, majd kiszámolták az érintett háztartások hőigényét. Figyelembe vették az erőművi felhasználást is, és a kutatás végén arra a következtetésre jutottak, hogy

a lakosság „papíron” körülbelül kétszer annyi tűzifát használ fel, mint amennyi rendelkezésre áll.

Az ELTE kutatója szerint ennek a gyakorlati feloldása az, hogy bár sok háztartásban azt állítják, tűzifát használnak, valójában azonban hulladékégetést végeznek. Mint fogalmazott, ez a negatív trend már régóta megfigyelhető, míg az erőművi felhasználás folyamatosan növekszik. Harmat Ádám szerint ha ez így folytatódik, komoly ellátási problémák lehetnek a jövőben.

Hozzátette: az ellátási oldalon van egy erdőtörvény, illetve utóbbira támaszkodva egy erdőgazdálkodási rendszer, ami alapján szigorú limitjei vannak a fakitermelésnek.

Nem arról van tehát szó, hogy kiirtjuk az erdőket, hanem inkább társadalmi, gazdasági feszültségeket okozhatnak ezek a folyamatok.

Harmat Ádám elmondta: jelenleg nagyjából 1,3 millió hazai háztartásban használnak valamilyen mértékben tűzifát, és véleménye szerint az lenne a jó megoldás a problémára, ha leszigetelnék ezeket a házakat, lakásokat. Úgy véli, ezzel 75 százalékkal lehetne csökkenteni a tűzifaigényt. Mint fogalmazott,

ez „brutálisan nagy energiahatékonysági potenciál”, ezért szerinte arra kellene törekedni, hogy energetikailag minél több épületet újítsanak fel.

Az ELTE kutatója szerint nagyon pazarló a magyar épületállomány, és azon belül éppen a tűzifát felhasználó háztartások a legpazarlóbbak. Általában a régebbi vagy kevésbé felújított épületek tulajdonosai használnak tűzifát.

„Ha az általunk felvázolt alternatív forgatókönyv megvalósulna, akkor ez a papíron létező hiány eltűnne. Muszáj lenne kidolgozni egy hosszú távú, kiszámítható épület energiahatékonysági programot, és kifejezetten támogatni kellene a tűzifát használó háztartásokat” – összegzett Harmat Ádám.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.