A lézeres szemműtétek körülbelül 1988-ban kezdődtek Magyarországon, én 1992-ben csináltam az első ilyen kezelést, tehát 34 éve, ha jól számolom. A lézerrel nagyon sokfajta fénytörési hibát lehet kezelni, a legjobb a rövidlátásra – mondta el Nagy Zoltán Zsolt szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
A rövidlátáson belül a felszínes és az egyéb kezelésekkel körülbelül mínusz 1 és mínusz 10-12 dioptriát lehet maximálisan kezelni. Ha valakinek távollátása van, tehát pluszos szemüveget igényel, akkor 3 és mondjuk 4,5 dioptria körül van a kezelhetőség felső határa – tette hozzá.
Ha a szaruhártya szabálytalan, ez az úgynevezett asztigmia, akkor plusz-mínusz hat dioptria a kezelhetőség határa. Ha ezen túl van a fénytörési hiba, tehát mondjuk 14-15 dioptriája van valakinek, akkor inkább a szemlencse cseréjét szoktuk ajánlani egy műlencsére, aminek viszont életkori határa vagy javaslata van. A szemlencsecserét inkább 45-50 éves kor felett ajánljuk. Ha valaki nem éri el ezt a kort, tehát mondjuk 20-25 éves, akkor inkább a kontaktlencse jön szóba. Ennek is van lágy, illetve kemény kontaktlencse formája – magyarázta a professzor.
A lézerek rengeteget változtak az utóbbi 30 évben. Úgy kezdtük, hogy 5-6 perc volt egy ilyen kezelés.
Egy súlyos maszkot kellett a szemre helyezni, és akkor az megcsinálta a kezelést, ami optikailag teljesen jó volt. De aztán jött a repülőpont technológia, amivel sokkal gyorsabbá vált a kezelés. Először volt 25 hertz, aztán 100 fölé emelkedett, 250, és most 500 és 1000 hertz között vannak a modern gépek, tehát gyakorlatilag pár másodperc elég mondjuk mínusz 3 dioptria megkezelésére, és utána mehet haza a beteg, tehát ez egy abszolút ambuláns eljárás – mondta Nagy Zoltán Zsolt.
A kezelés maga nem fáj, mert az érzéstelenítő cseppel teljesen el lehet érzésteleníteni. Utána van kellemetlenség, ami viszont egyéni, mert van, akinek egyáltalán nem fáj, és van, akinek nagyon fáj. A fájdalmat, ha van, lehet csökkenteni például terápiás kontaktlencsével is, akkor viszont minden nap meg kell nézni a beteget, nehogy egy fertőzés vagy egy steril infiltrátum kialakuljon, mert a lencse alatt kevésbé ürül a könnyfilmréteg. Aztán újabb módszerek jelentek meg: volt a felszínes eljárás, az úgynevezett PRK, aztán az elmetszéses eljárás, és most ott tartunk, hogy ezt az elmetszést egy lézerrel, az úgynevezett femtolézerrel el lehet végezni. Ilyenkor gyakorlatilag a lebenyt felemelve elvégezzük ugyanazt a lézerkezelést, amit a felszínes eljárásnál, aztán a lebenyt visszahajtjuk az eredeti helyére. Ott is lehet kellemetlenség, szúrás, égő érzés, könnyezés, de hamar elmúlik, az illető néhány nap múlva visszamehet a munkájába – tette hozzá.
A kérdésre, hogy mennyire „tartós” a lézeres kezelés, azt mondta: „erre azt szoktam mondani, hogy
a lézerkezelés tulajdonképpen egy tüneti kezelés. Ahhoz tudom hasonlítani, mintha egy gyerek beteg: ha lázas, és adunk neki lázcsillapítót, attól jobban lesz, de ez csak a láz tünetét szünteti meg, és nem az okát”.
Hozzátette: ha valakinek túl fiatal korban történik a kezelés, akkor még változhat a szemgolyóhossza, tehát nem biztos, hogy végleges az eredmény, de főleg a felszínes kezelés az ismételhető, akár kétszer is. De ha valakinek már megállt a fénytörési hiba-progressziója, tehát mondjuk 20-25 éves kor között van az illető, akkor gyakorlatilag véglegesnek tekinthető a kezelés – mondta el Nagy Zoltán Zsolt szemész professzor, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
A cikk alapjául szolgáló interjút Herczeg Zsolt készítette, a teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.
