Mizser Attila elmondása szerint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jó állapotban, annak ellenére, hogy idén már negyed évszázados lesz. Az első modult 1998-ban indították, és azóta folyamatosan építették, sőt, további fejlesztés-bővítés is várható. A Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára inkább a Szojuzt mint embert szállító mentőűrhajót tartja problémásnak.

Ismeretes, december közepén szivárgás miatt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Roszkoszmosz orosz űrügynökség lemondta két űrhajós űrsétáját a Nemzetközi Űrállomás körül. Erről bővebben itt írtunk.

A szakértő érdeklődésünkre elmondta, jelen körülmények között tartós ideig fennmaradhatnak az űrhajósok, vagyis egyelőre nem szükséges személyszállító űrhajó felbocsátása, hiszen az utánpótlás a Progressz, valamint egyéb típusú teherhajókkal biztosított. Visszatérésre alkalmas járművekre tehát csak egy súlyos baleset – például meteorbecsapódás – esetén lenne szükséges azonnal.

Mizser Attila hozzátette: a Szojuz elméletben alkalmas arra, hogy baj esetén egy-két óra alatt vissza lehessen vele térni a Földre, azt viszont nem tudja, hogy az űrkapszula milyen állapotban van.

„De ha vészhelyzet van, azzal kell menni, ami van”

– jegyezte meg.

A csillagászati egyesület főtitkára semmiképp sem gondolná, hogy az űrbéli tevékenység biztonságos lenne, legalábbis olyan szempontból, hogy mondjuk egy jelentősebb méretű meteortestnek a becsapódásra nincs orvosság. Kozmikus sebességgel érkező lövedékekről van szó, amiknek hatalmas a becsapódási energiájuk, ezért nincs ellenük védekezési lehetőség az űrben – magyarázta. Nem úgy a Földön, ahol a légkörnek köszönhetően semmi kárt nem okozhatnak a mikrometeoritok, még a magasabban repülő gépeknek sem.

A csoda az, hogy az évtizedek során nem került sor igazi, nagy becsapódásra embereket szállító űreszközök esetében

– tette hozzá.

A Nemzetközi Űrállomás, és azonfelül az űrkutatás jövőjét illetően Mizser Attila úgy fogalmazott, nagyon jó lenne a jövőbe látni, mert már szinte évről évre más és más forgatókönyv lát napvilágot. Néhány éve például felmerült, hogy teljes egészében kereskedelmi célúvá alakítják az ISS-t, hogy a NASA erőforrásai a következő nagy ugrásra koncentrálódjanak, ami egy Hold körül keringő űrállomást jelent. Mindemellett Kínának kiépülőben van egy jelentősebb űrállomása, az oroszok pedig épp kihátrálni látszanak a nemzetközi együttműködésből, pedig a Szojuzok – és persze az űrkutatási tapasztalatuk – miatt rendkívül fontos lenne a részvételük.

Mizser Attila kiemelte: az álmok alapján már régen turistákat fogadó űrszállodáknak kellene keringeniük, de valójában még mindig annyira drága az űrhajózás, hogy jelentős állami közreműködés nélkül elképzelhetetlen. Az űrszondák világa viszont egészen eltérő, hiszen ott emberek drága pénzen történő életben tartása nélkül is fantasztikus eredményeket lehet elérni, mind a Föld körüli térségben, mind a Naprendszer tágabb régióiban – tette hozzá.