Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2019. február 3-án közreadott dátummegjelölés nélküli légi felvétel az antarktiszi Thwaites-gleccserről.  Amerikai kutatók a föld egyik legnagyobb gleccsere alatt egy megdöbbentően nagy, mintegy tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter mély üreget fedeztek fel, amely az elmúlt három évben keletkezhetett; a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt észrevétlenül.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Eremy Harbeck

Bármit is teszünk, a világ gleccsereinek fele mindenképp elveszett

A világ 215 ezer gleccsere jóval több jeget fog veszteni, ezáltal magasabbra növeli a tengerek szintjét, mint ahogyan azt a jelenlegi előrejelzések sugallják.

Műholdas adatok felhasználásával készített modellezés alapján kutatók szerint akkor is elveszíthetjük akár a gleccserek felét az évszázad végére, ha a legambiciózusabb klímacéloknak sikerül megfelelni.

A gleccserek kétmilliárd ember ivóvízzel való ellátásában játszanak nagy szerepet: havazásban nőnek, felmelegedés idején pedig olvadni kezdenek. A gleccserek játsszák a legnagyobb szerepet a tengerszint emelkedésében is, amely partvidéken élő emberek milliárdjainak otthonát veszélyezteti – írja a CNN.

Négy szcenáriót modelleztek a kutatók

A jégfolyók némelyike több százezer éves, de a klímaváltozással szemben nagyon sérülékeny: eddig kihívást jelentett megérteni, hogyan reagálnak a gleccserek a felmelegedésre. Általában csak helyi adatok állnak rendelkezésre viselkedésükkel kapcsolatosan David Rounce, a Science-ben megjelent friss kutatás vezető szerzője szerint.

A Carnegie Mellon Egyetem gleccserkutatója szerint az elmúlt évek forradalmi újítása a gleccserek műholdas feltérképezése, melynek segítségével minden egyes gleccsert fel tudnak mérni. A friss adatok segítségével

mind a 215 ezer gleccser jövőjével kapcsolatosan végeztek számításokat,

négy szcenáriót figyelembe véve. Becslésük azt mutatja meg, mi történhet a gleccserekkel másfél, két-, három- és négyfokos felmelegedés esetén.

Legrosszabb esetben, négyfokos felmelegedésnél a gleccserek jégtömegének 41 százaléka olvad fel a 2015-ös állapothoz képest, de ha sikerül tartani a másfél fokos célt, akkor is elveszítjük tömegük 26 százalékát. Jelenleg azonban nem tesz meg mindent az emberiség annak érdekében, hogy ilyen szinten tudja tartani a felmelegedést. Ha a gleccserek számát vesszük figyelembe, előrejelzésük szerint még

a legkisebb felmelegedés mellett is eltűnik azok fele.

Az ENSZ jelenlegi becslése szerint 2,1-2,9 fokos felmelegedés következhet be a jelenlegi klímacélok tartása mellett 2100-ra, ezzel pedig Közép-Európa, Nyugat-Kanada, Amerika és Új-Zéland szinte minden gleccserét elveszíti.

Az olvadás eredménye a tengerek szintjének emelkedésében mutatkozik meg. Másfél fokos felmelegedés esetén 9 centivel,

négy fokos felmelegedés esetén viszont 15,4 centivel nőhet a tengerek vízszintje.

A kutatók kiemelték: ha a gleccsereket nem is menthetjük meg, bármilyen kis eredmény, melyet elérünk a felmelegedés csökkentésével, nagy jelentőségű lehet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×