eur:
393.09
usd:
367.14
bux:
65939.26
2024. április 24. szerda György
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2019. február 3-án közreadott dátummegjelölés nélküli légi felvétel az antarktiszi Thwaites-gleccserről.  Amerikai kutatók a föld egyik legnagyobb gleccsere alatt egy megdöbbentően nagy, mintegy tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter mély üreget fedeztek fel, amely az elmúlt három évben keletkezhetett; a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt észrevétlenül.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Eremy Harbeck

Bármit is teszünk, a világ gleccsereinek fele mindenképp elveszett

A világ 215 ezer gleccsere jóval több jeget fog veszteni, ezáltal magasabbra növeli a tengerek szintjét, mint ahogyan azt a jelenlegi előrejelzések sugallják.

Műholdas adatok felhasználásával készített modellezés alapján kutatók szerint akkor is elveszíthetjük akár a gleccserek felét az évszázad végére, ha a legambiciózusabb klímacéloknak sikerül megfelelni.

A gleccserek kétmilliárd ember ivóvízzel való ellátásában játszanak nagy szerepet: havazásban nőnek, felmelegedés idején pedig olvadni kezdenek. A gleccserek játsszák a legnagyobb szerepet a tengerszint emelkedésében is, amely partvidéken élő emberek milliárdjainak otthonát veszélyezteti – írja a CNN.

Négy szcenáriót modelleztek a kutatók

A jégfolyók némelyike több százezer éves, de a klímaváltozással szemben nagyon sérülékeny: eddig kihívást jelentett megérteni, hogyan reagálnak a gleccserek a felmelegedésre. Általában csak helyi adatok állnak rendelkezésre viselkedésükkel kapcsolatosan David Rounce, a Science-ben megjelent friss kutatás vezető szerzője szerint.

A Carnegie Mellon Egyetem gleccserkutatója szerint az elmúlt évek forradalmi újítása a gleccserek műholdas feltérképezése, melynek segítségével minden egyes gleccsert fel tudnak mérni. A friss adatok segítségével

mind a 215 ezer gleccser jövőjével kapcsolatosan végeztek számításokat,

négy szcenáriót figyelembe véve. Becslésük azt mutatja meg, mi történhet a gleccserekkel másfél, két-, három- és négyfokos felmelegedés esetén.

Legrosszabb esetben, négyfokos felmelegedésnél a gleccserek jégtömegének 41 százaléka olvad fel a 2015-ös állapothoz képest, de ha sikerül tartani a másfél fokos célt, akkor is elveszítjük tömegük 26 százalékát. Jelenleg azonban nem tesz meg mindent az emberiség annak érdekében, hogy ilyen szinten tudja tartani a felmelegedést. Ha a gleccserek számát vesszük figyelembe, előrejelzésük szerint még

a legkisebb felmelegedés mellett is eltűnik azok fele.

Az ENSZ jelenlegi becslése szerint 2,1-2,9 fokos felmelegedés következhet be a jelenlegi klímacélok tartása mellett 2100-ra, ezzel pedig Közép-Európa, Nyugat-Kanada, Amerika és Új-Zéland szinte minden gleccserét elveszíti.

Az olvadás eredménye a tengerek szintjének emelkedésében mutatkozik meg. Másfél fokos felmelegedés esetén 9 centivel,

négy fokos felmelegedés esetén viszont 15,4 centivel nőhet a tengerek vízszintje.

A kutatók kiemelték: ha a gleccsereket nem is menthetjük meg, bármilyen kis eredmény, melyet elérünk a felmelegedés csökkentésével, nagy jelentőségű lehet.

Címlapról ajánljuk

Závecz: a Fidesz és még öt erő szerezhet EP-mandátumot

Tovább csökkent a Fidesz támogatottsága, de április első felében még így is a választók negyede mellette volt; Magyar Péter pártjának EP-listája a harmadik helyen áll – derül ki a Závecz Research Intézet friss méréséből. A részletekről az InfoRádió Závecz Tibort kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.24. szerda, 18:00
Isépy Tamás a Századvég makrogazdasági üzletág vezetője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Ha nem vállaljuk be az áramszünetet, akkor 10-15 évvel tovább tart a zöld átállás

Drágulhat a gáz Európában, ami versenyképességi bajokhoz és akár a következő gazdasági válsághoz is elvezethet, hiszen 90%-os a kontinens importkitettsége, amit kihasználhatnak a nagy LNG-szállítók – hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója példátlan módon levezette, hogy milyen fázisokon keresztül ért a tetőpontjára 2022-ben az európai gázválság, és rögzítette: ha az akkor elpárolgott óriási összegek felét energiaberuházásokra költötte volna a kontinens, akkor most nem lennének energiaproblémái. A mai helyzetet úgy látja: megszűnt a régiónkban a gázellátási kockázat, de Ukrajnában a télen még lehetnek gondok a gáztárolók bombázásából. Az energiapiaci szakember szerint lehetne akár gyorsítani is a zöld átálláson, de "ha nem vállaljuk be, hogy időnként áramszünet is lehet", akkor a 2030-2040 közöttre tervezettnél 10-15 évvel tovább tart a folyamat; így a földgázra is tovább lesz szükség. 50 éves távon azonban már teljesen biztos abban Lakatos, hogy a lakosság szinte csak áramot fog használni, földgázt, benzint és gázolajat nem. Az interjúban több sportos hasonlatot is említett, így például azt, hogy az energiaiparban "már nagyon sokat edzettünk, csak még nem tudjunk, hogy focizni fogunk, birkózni vagy kézilabdázni"; emiatt sürgette egy egységes szabály- és mérési rendszer kialakítását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×