Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Az amerikai Országos Repülésügyi és Űrkutatási Hivatal, a NASA által 2019. február 3-án közreadott dátummegjelölés nélküli légi felvétel az antarktiszi Thwaites-gleccserről.  Amerikai kutatók a föld egyik legnagyobb gleccsere alatt egy megdöbbentően nagy, mintegy tíz kilométer hosszú, négy kilométer széles és 350 méter mély üreget fedeztek fel, amely az elmúlt három évben keletkezhetett; a beszivárgó sós tengervíz olvaszthatta ki. A kutatók számításai szerint 14 milliárd tonnányi jég olvadt el itt észrevétlenül.
Nyitókép: MTI/EPA/NASA/OIB/Eremy Harbeck

Bármit is teszünk, a világ gleccsereinek fele mindenképp elveszett

A világ 215 ezer gleccsere jóval több jeget fog veszteni, ezáltal magasabbra növeli a tengerek szintjét, mint ahogyan azt a jelenlegi előrejelzések sugallják.

Műholdas adatok felhasználásával készített modellezés alapján kutatók szerint akkor is elveszíthetjük akár a gleccserek felét az évszázad végére, ha a legambiciózusabb klímacéloknak sikerül megfelelni.

A gleccserek kétmilliárd ember ivóvízzel való ellátásában játszanak nagy szerepet: havazásban nőnek, felmelegedés idején pedig olvadni kezdenek. A gleccserek játsszák a legnagyobb szerepet a tengerszint emelkedésében is, amely partvidéken élő emberek milliárdjainak otthonát veszélyezteti – írja a CNN.

Négy szcenáriót modelleztek a kutatók

A jégfolyók némelyike több százezer éves, de a klímaváltozással szemben nagyon sérülékeny: eddig kihívást jelentett megérteni, hogyan reagálnak a gleccserek a felmelegedésre. Általában csak helyi adatok állnak rendelkezésre viselkedésükkel kapcsolatosan David Rounce, a Science-ben megjelent friss kutatás vezető szerzője szerint.

A Carnegie Mellon Egyetem gleccserkutatója szerint az elmúlt évek forradalmi újítása a gleccserek műholdas feltérképezése, melynek segítségével minden egyes gleccsert fel tudnak mérni. A friss adatok segítségével

mind a 215 ezer gleccser jövőjével kapcsolatosan végeztek számításokat,

négy szcenáriót figyelembe véve. Becslésük azt mutatja meg, mi történhet a gleccserekkel másfél, két-, három- és négyfokos felmelegedés esetén.

Legrosszabb esetben, négyfokos felmelegedésnél a gleccserek jégtömegének 41 százaléka olvad fel a 2015-ös állapothoz képest, de ha sikerül tartani a másfél fokos célt, akkor is elveszítjük tömegük 26 százalékát. Jelenleg azonban nem tesz meg mindent az emberiség annak érdekében, hogy ilyen szinten tudja tartani a felmelegedést. Ha a gleccserek számát vesszük figyelembe, előrejelzésük szerint még

a legkisebb felmelegedés mellett is eltűnik azok fele.

Az ENSZ jelenlegi becslése szerint 2,1-2,9 fokos felmelegedés következhet be a jelenlegi klímacélok tartása mellett 2100-ra, ezzel pedig Közép-Európa, Nyugat-Kanada, Amerika és Új-Zéland szinte minden gleccserét elveszíti.

Az olvadás eredménye a tengerek szintjének emelkedésében mutatkozik meg. Másfél fokos felmelegedés esetén 9 centivel,

négy fokos felmelegedés esetén viszont 15,4 centivel nőhet a tengerek vízszintje.

A kutatók kiemelték: ha a gleccsereket nem is menthetjük meg, bármilyen kis eredmény, melyet elérünk a felmelegedés csökkentésével, nagy jelentőségű lehet.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×