eur:
411.29
usd:
392.44
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Az ESA mélyűrkutató antennája 2015-ben New Norciaában, Ausztráliában (forrás: D. O’Donnell/ESA)

"Űrcentrumot" hozott létre az ELTE

Fizikusok, kémikusok és földrajztudósok segítenek be a munkájába.

Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni.

A felsőoktatási intézmény által kedden az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a június elsején megalapított űrcentrum igazgatója Frei Zsolt asztrofizikus, tanácsának tagjai a Fizikai Intézet, a Kémiai Intézet és a Földrajz- és Földtudományi Intézet delegált professzorai, létrehozásáról az ELTE TTK kari tanácsa februárban döntött. A centrumnak köszönhetően a tudományterületek képviselői hatékonyabban és eredményesebben tudják végezni az asztrofizikai, csillagászati és asztrokémiai kutatásokat, valamint az űreszközök fejlesztését és az űrből végzett asztrofizikai megfigyeléseket - olvasható az írásos összegzésben.

Az űrcentrum tagjai a kar különböző intézeteiben dolgozó főállású kutatók, továbbá az adminisztratív feladatokat is a részt vevő intézetek munkatársai látják el. Kutatásaik egyik legfontosabb támogatási forrása az asztro- és részecskefizikai kiválósági program - derült ki a közleményből.

Az ELTE Fizikai Intézetben működő anyagtudományi kiválósági program és az asztro- és részecskefizikai kiválósági program másik együttes sikerének nevezték a nagy nemzetközi kollaborációkban és a világ legjobb asztrofizikai és részecskefizikai programjaiban való magyar szereplést.

"A kiválósági programok által benne vagyunk a fizika tudományterületének nemzetközi vérkeringésében, így mesterszakos diákjainknak és doktoranduszainknak olyan külföldi obszervatóriumokban is végezhetnek méréseket, amely eddig csak az amerikai és nyugat-európai elitegyetemek diákjainak adatott meg" - idézte a kommüniké Frei Zsolt professzort.

Mint írták, a Külgazdasági és Külügyminisztérium is elkötelezetten támogatja a magyar fizikusképzést, különösen az űripar tekintetében, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen kidolgoznak egy egyetemi űrtudományi kiegészítő képzést, amely 16 magyar egyetem közreműködésével valósul meg.

"Az űrtudomány számos tudományterülethez kapcsolódik, hiszen az emberiség mindennapi életét mélységeiben befolyásolják az űralkalmazások. Ezért fontos, hogy egy komplex egyetemi programot tudjunk elindítani, amely felöleli a természettudományoktól kezdve a társadalomtudományokat is. Az ELTE mint a képzés kiemelt partnere a természettudományos oktatásért lesz felelős" - idézte az összegzés Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztost, aki azt is jelezte, hogy a képzésre a tervek szerint 2022 tavaszán jelentkezhetnek az egyetemisták.

Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-et ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×