INFORÁDIÓ
2021. szeptember 19. vasárnap
Vilhelmina

balaton

hal

alga

istvánovics vera

Kotróhajó a Balaton nyugati medencéjében, a balatongyöröki part közelében 2020. július 23-án. A kotrásra a víz megnövekedett klorofill-A tartalma és a megjelent algamennyiség miatt van szükség. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a múlt héten a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mért a tó nyugati medencéjében, ennek alapján az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el és a mederkotrás előkészítésére utasította az érintett vízügyi igazgatóságokat.

Foszfor a Balatonban - a kutató nem egészen úgy látja, mint a miniszter

Infostart

Istvánovics Vera szerint rengeteg kárt okoz a Balatonnak és az államnak is a horgászok által a tóba dobált foszfor. Tudni is, mennyit.

"Az a foszformennyiség, amelyet a horgászok ma az etetőanyagokkal a tóba juttatnak, fele vagy közel akkora mennyiség, amitől csak sok milliárd forintért lehetne megóvni a Balatont" - vélekedett Istvánovics Vera a Hírbalaton.hu portálnak adott interjújában.

Az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja Nagy István agrárminiszter minapi nyilatkozatára reagált e szavakkal, a tárcavezető szerint ugyanis a horgászok nem befolyásolják érdemben a tó vízminőségét az etetőanyaggal.

A kutató üdvözölte, hogy a horgászturizmusért is felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. finanszírozott egy ilyen, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel (BLKI) közös kutatási projektet, és hogy a kutatási jelentést nyilvánosságra is hozták.

Ebből kiemelte, hogy

évente több mint 2000 tonna, azaz 100 konténernyi etetőanyagot, és ezzel 8 tonna foszfort szórnak a horgászok a Balatonba.

A tó teljes éves foszforterhelését a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság átlagosan évi 165 tonnára teszi, de Istvánovics Vera kidolgozott egy új számítási módot, mert a jelenlegi szerinte nem eléggé pontos; a balatoni foszforterhelésen belül csak a Zalán át érkezőről léteznek jelenleg pontos adatok, ami annak köszönhető, hogy a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatáság 1976 óta naponta méri a folyó torkolati terhelését. Ezen adatok szerint a legnagyobb befolyó, a Zala száraz években 8-11 tonna foszfort szállított a Balatonba, a rendkívül csapadékos 2010-ben viszont közel 48 tonnát.

A BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2003-ban 20 évre visszamenően becsülte a Balaton foszforterhelését. Az eredmények szerint

a tó teljes foszforterhelése a csapadékviszonyoktól függően 3-6-szor akkora volt, mint a Zalán át bejutó foszformennyiség.

Ezek alapján ma a Balaton teljes foszforterelése inkább csak évi 80 tonnára becsülhető – jelentette ki Istvánovics Vera. Ebből következik, hogy a horgászok által bedobált foszfor sokkal nagyobb arányú az egész foszformennyiséghez képest.

Azt azért egyértelműsíti, hogy nem a horgászok okozták a 2019-es algacsúcsot, "de az nagyon könnyen lehet, hogy az olyan parti, a medence aljáról felszínre kerülő algagyep-felszakadozásokat, mint amilyet Almádiban tapasztaltak tavaly, részben a Balatonba szórt szervesanyag okozza".

Istvánovics Vera sürgetőnek tartja az etetőanyagok használatának szabályozását is.

Nyitókép: MTI/Varga György
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018