eur:
395.61
usd:
366.75
bux:
65585.35
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Algafoltok a Balatonon a Zala folyó torkolatánál, Keszthely külterületi településrésze, Fenékpuszta közelében 2019. szeptember 11-én. Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA-nak készített összefoglalójában.
Nyitókép: MTI/Varga György

A balatoni algásodás egyik lehetséges okát kizárták

Egy kutatásban a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére.

A kutatási eredmények szerint a horgászok etetőanyagbevitele a Balatonba nem befolyásolja érdemben a tó vízminőségét, és nem játszhatott szerepet a 2019-es algavirágzásban - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a balatoni miniszteri biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A miniszter hangsúlyozta, az agrártárca kiemelten foglalkozik a Balaton élővilágának megóvásával. A feladat ellátására május elsejétől kinevezett miniszteri biztos Szári Zsoltnak, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy tartsa a kapcsolatot, erősítse a kommunikációt a Balaton élővilágának megőrzésén dolgozó intézményekkel, a térség önkormányzataival és civil szervezeteivel - tette hozzá.

Nagy István a miniszteri biztos további fontos feladati közt említette, a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyezőforrások beazonosítását, a tómeder rekultivációjával összefüggő állami feladatok meghatározását, valamint a balatoni halak népszerűsítését.

Szári Zsolt beszámolt a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, valamint a halgazdálkodási társaság közös kutatásának eredményéről, amelyben a horgász-etetőanyagok hatását vizsgálták a Balaton vízminőségére. Erre azért is volt szükség, mert egyes feltételezések szerint a horgászok etető-anyagainak szerepe lehetett a 2019-es balatoni algavirágzásban - idézte fel.

Ismertette: a kutatás részeként a horgászszokásokat vizsgáló kérdőíveket 2079-en töltötték ki. Az ezek alapján megfogalmazott becslések szerint a szabadidős és versenyhorgászatok éves etetőanyag bevitele a Balatonba 2083 tonnányi. A tóba ez által juttatott foszformennyiség 8,4 tonnára tehető.

Szári Zsolt rámutatott: ez mindössze 5,1 százaléka a befolyókból Balatonba érkező foszforterhelésnek, a vízügy 2017-2019-es években mért átlagértékeihez viszonyítva. Ha figyelembe vesszük a halfogások és haltetemek által a tóból eltávolított, valamint a haltelepítésekkel bekerülő foszformennyiséget is, akkor megállapítható, hogy a horgászat becsült hozzájárulása a Balaton algásodásért felelős foszfor terheléséhez csekély, 2,9 százalékra tehető - emelte ki a miniszteri biztos a halgazdálkodási társaság honlapján elérhető tanulmány legfontosabb megállapítását.

Hangsúlyozta, változhatnak a trendek a Balatonnál, tovább nőhet a horgászok száma, a haltelepítések mennyisége, vagy népszerűsödhet a "fogd ki és dobd vissza" horgászat, ami miatt

célszerű háromévenként megismételni a kutatást.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, ha a jövőben számottevően romlana a halgazdálkodásnak a tó foszformérlegére gyakorolt hatása, többféle intézkedést is be tudnak vezeti, köztük az etetőanyag mennyiségének és összetételének szabályozását, de ez jelenleg nem indokolt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×