A SARS-CoV-2 vírus 273 Magyarországon is terjedő változatának genetikai feltérképezését végezték el a kutatók, ezek közül 85-öt a páciensektől tavasszal, 188-at ősszel vett mintákból azonosítottak – áll a több intézmény által végzett vírusgenom-kutatási program első eredményeit bemutató cikkben, amely a Szegedi Biológiai Kutatóközpont honlapján olvasható (a teljes szöveg az ábrákkal pedig itt).
A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg.
A vírus teljes genetikai állományának vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a koronavírus-járvány tavaszi, koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok terjednek jelenleg az országban.
A projekt legfrissebb eredményei alátámasztják, hogy
a SARS-CoV-2 fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől.
A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzése azt mutatja, hogy a Magyarországra behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származnak. Az eredmények szerint a márciusban hazánkban terjedő vírusváltozatok megegyeznek az az idő tájt Európa más országaiban is széles körben terjedő változatokkal.
A március 17-i határzárat megelőző vírusbehurcolások több hazai kládot, azaz hazai terjedésű fertőzési láncot alakítottak ki. A 85 tavaszi vírusminta vizsgálatai azt jelzik, hogy a járvány első szakaszában legalább 6 független klád jelenléte igazolható a magyar lakosság körében (a 2. ábrán kék háttérszínnel kiemelve, lásd 1. táblázat). Ezek a kládok jellemzően rövidek. A leghosszabb mintavételezett terjedési lánc (Hun A) két hónapot fed le. Az egyes megyékben megjelenő kládok jellemzően nem terjedtek át másik megyére, tehát az első járványhullám fertőzési láncai lokálisak maradtak. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a járványügyi intézkedések hatásosak voltak, a tavasszal behurcolt fertőzések továbbterjedését sikerült megfékezni.
A genetikai vizsgálatok alapján – a nyilvánosságra hozott epidemiológiai adatokkal összhangban – júliusban és augusztus elején nagy volt az új esetek között a külföldről behurcolt fertőzések aránya. Ezekből jelentős terjedési láncolatok alakultak ki, és az ősz elején megfigyelt napi esetszám-emelkedés jellemzően ezeknek a korai behurcolási eseményeknek köszönhető.
A genomszekvenálással feltárt vírusváltozatok összehasonlító elemzése arra is egyértelműen rámutat, hogy amíg a hatékony korlátozások következtében a tavaszi első fertőzéshullám lokális maradt, addig
az őszi szakaszban már országos kiterjedésű láncolat is létrejött,
ez alátámasztja, hogy a járványügyi korlátozások kulcsfontosságúak a fertőzés terjedésének megakadályozása, illetve lassítása szempontjából.
A kutatók szerint a hazai vírusváltozatokkal kapcsolatos adatok fontos elemei a nemzetközi vírusmonitorozásnak, mivel a Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatos ismeretek bővítése révén segítik a jövőbeli járványügyi helyzetekre való felkészülést.
A SARS-CoV-2 genetikai állománya ugyan folyamatosan változik, de ez a változás viszonylag lassú folyamat más vírusok – például az influenzavírus – genetikai módosulásaihoz képest. Ennek köszönhetően a kutatók szerint
az oltások fejlesztését egyelőre nem fenyegeti veszély,
de a jövőbeli járványügyi eseményekre való felkészülés szempontjából lényeges szerepe van az új vírusváltozat valós idejű követésének. Így például az antitest-terápia optimális megválasztását nagyban segítheti, ha ismert, hogy egy adott földrajzi régióban milyen vírusváltozatok keringenek.
