Már tavasszal is az a koronavírustörzs keringett az országban, amelyről azóta tanulmányok mutatták ki, hogy nagyobb fertőzőképességgel bír – derült ki Kintses Bálintnak, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának elmondásából az InfoRádióban.
"Ennek az a jelentősége, hogy kimondhatjuk: nem az okozza a különbséget a tavaszi és az őszi koronavírus-járvány között, hogy a vírus egy más változata terjed, mert már tavasszal is az volt itt az országban, amelyik nagy fertőzőképességgel bír" - mondta el a kutató. A tavaszi járványügyi intézkedések azonban annyira hatásosak voltak, hogy sikerült elfojtani a fertőzési láncokat. ezek megszakadtak. Az őszi járvány új behurcolások eredménye lett Kintses Bálint elmondása szerint.
A vírusban a szakember szerint körülbelül kéthetente alakul ki egy új mutáció, ami nagyon apró változás, ha figyelembe vesszük azt, hogy harmincezer pici építőkockából áll össze a SARS-CoV-2.
"Egy ilyen változásnak nincsen nagy hatása a vírus működésére. Azon felül, hogy ad egy ujjlenyomatot nekünk, nem változtatja meg a betegség lefolyását, a fertőzőképességet"
- tette hozzá.
Vannak ugyanakkor olyan területei is a vírusnak, amelyeken a változás bekövetkezte már érzékelhető lesz.
A koronavírus nem tartozik az olyan, nagyon gyorsan változó vírusok közé, mint amilyen az infleunzavírus, amely ellen évről évre változtatni kell a védőoltáson. Azt ugyanakkor még nem tudni, hogy mennyit változtathat a vakcina hatékonyságán az, amennyire mutálódik a koronavírus.
"Ma a szakemberek negyedévre látnak előre, hiszen ennyi ideje tartanak a klinikai kísérletek a koronavírus elleni oltóanyaggal. Az tehát már biztos, hogy negyedéves védettséget ad az oltás, de találgatásokba senki nem akar belemenni arról, hogy mennyivel lehet ennél hosszabb az immunitás" - fogalmazott Kintses Bálint.
A teljes interjú meghallgatható az InfoRádió Szigma - a holnap világa című műsorában.
