eur:
394.4
usd:
370.59
bux:
0
2024. április 23. kedd Béla
Egészségügyi dolgozó előkészíti a koronavírus (SARS-CoV-2) elleni vakcinát, mielőtt beadná egy önkéntentesnek egy moszkvai kórházban 2020. szeptember 17-én. Az új vakcinát Szputnyik V néven regisztrálták és most kezdik a tömeges tesztelést.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Koronavírus-oltás: még nem tudjuk, mi az igazi cél

Számtalan szemszögből kell szemlélni a készülő koronavírus-vakcina lehetőségeit és hatásait: a Lancet tudományos szaklapban közölt friss tanulmány sorra vette, mire számíthatunk.

Bár még nem tudjuk, pontosan mikorra lehet használható koronavírus-oltás bármelyik gyártó kezében, már körvonalazódik, kik azok, akik a legvalószínűbben megkaphatják az első adagokat. Az egészségügy frontvonalában dolgozók, a létfontosságú iparágak dolgozói, az alapbetegségük miatt súlyosabb lefolyású betegségre esélyesek, az idősek lehetnek ott köztük, illetve sok országban az idősotthonok lakóit is beoltanák az első között, a tavaszi hullám rossz halálozási adatai miatt.

Kiket védjünk?

A Lancet cikke azt a kérdést veti fel, hogy vajon mi lesz az első tömegimmunizációs kampányok célja: a mortalitás minimalizálása, vagy a beoltottak által elérhető életévek maximalizálása egyéni szinten? A két cél eléréséhez más összeálítású népességet kell beoltani. Ha például az Egyesült Királyságban a 70 év fölöttiek kapják meg vakcinát, azzal több halálozást lehet elkerülni, mintha az 50-70 év köztieket oltanák be, becsülte meg a cikk. Épp ezért a szerzők a mortalitás minimalizálását tekintenék rövid távú stratégiának minél szélesebb körű oltással, hacsak ehhez nem túl alacsony a rendelkezésre álló oltás adagszáma.

Még bonyolultabbá teszi a kérdést az a perspektíva, mely szerint érdemes lehet beoltani azokat, akiknek állandó vagy sürgős kezelésekre van szükségük bizonyos betegségek, köztük a daganatos megbetegedések miatt. A koronavírusnak a tapasztalatok szerint negatív hatása van a rák halálozási adataira, csak az Egyesült Királyságban több mint hatezer daganatos beteg halt meg a becslések szerint közvetve a covid miatt.

A hatékonyság dilemmája

További megfontolandó kérdés a hatékonyságé. Ha egy élethosszig védelmet nyújtó, 100 százalékos, azaz teljesen utópisztikus oltásunk lenne, a lakosság 60-72 százalékának immunitása esetén lehetne nyájimmunitásról beszélni. Amennyiben a hatékonyság csak 80 százalékos, máris 72-90 százalékot kell beoltatni. Ha még alacsonyabb - és a valóságban ilyet várhatunk -, az a lakosság teljes átoltását követeli meg. Ekkor még mindig élethosszig védő vakcináról beszélünk. Azt, hogy pontosan mennyi időre ad majd az oltás immunitást, csak a gyakorlatból fogjuk megtudni. Teljes népességet átoltani pedig már csak azért is lehetetlenszámba menő lesz a kezdeti időszakban, mert a gyártói kapacitás nem tud majd annyi adagnyi oltást produkálni, ami ehhez szükséges.

Alacsonyabb immunitási szint

Mindezek fényében úgy tűnik, az igazi kérdés jelenleg nem a nyájimmunitásról szól, hanem hogy mi történik majd a népesség bizonyos százalékánál jelentkező immunitásnál. A kutatók a következőket valószínűsítik:

  • a pandémia endémiává válik, velünk élő járvánnyá, mely jellemzően a hideg évszakokban fellángol.
  • a kormányoknak el kell gondolkozniuk az oltás kötelezővé tételén, például iskolai vagy kollégiumi felvételhez, munkahelyhez köthetően. Az oltásellenes hangok ismeretében erre szükség lehet.
  • a kutatóknak pedig folyamatosan figyelniük kell a SARS-CoV-2 mutációit.

Jelenleg 45 vakcina van a klinikai kísérletek fázisában, ezek közül tíz már a harmadikban tart. Nem tudjuk pontosan, milyen hatékonyságú oltásra számíthatunk, és azt sem, az meddig ad majd immunitást: a 12-18 hónap valószínűsíthető. A betegségen átesetteknél látható, hogy az antitestek száma csökken a felgyógyulást követő hónapokban, de még azt sem tudjuk biztosan, ők meddig immunisak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.23. kedd, 18:00
Sz. Bíró Zoltán
történész, Oroszország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×