Infostart.hu
eur:
353.8
usd:
310.8
bux:
139790.13
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Az antitestrezisztens mutációra már most készülnek a tudósok

A tüskefehérje mutációja változtathatja meg a vírus viselkedését az antitestekkel szemben: egy mutáció, amely egy antitestre rezisztens, már kering a világban.

A koronavírus-járvány első hullámában, még tavasszal a kutatók érdekes jelenséget fedeztek fel Skóciában: legalább ötszázan a vírus egy olyan, N439K-nak nevezett tüskefehérje-mutációjú változatával fertőződtek meg, amely az emberi test által a fertőzést követően termelt antitestek egyikére rezisztens. A lezárások ideje alatt ez a variáció eltűnt, de később Romániában, Norvégiában, Svájcban, Írországban, Belgiumban és Németországban újra feltűnt, az Egyesült Királyságban pedig jelenleg is ott van.

A kutatók a tüskefehérje egyéb mutációit is felismerték már, ezekről pedig kiderült, úgy képesek megváltoztatni a tüskefehérje szerkezetét, hogy közben a vírus szaporodását nem gátolják. Mindennek hatalmas jelentősége van a jövő szempontjából: a legtöbb kísérleti oltóanyag ugyanis épp a tüskefehérjét használja az immunválasz kialakítására.

A tudósok tehát árgus szemekkel figyelik és keresik a mutációkat, mert azok a koronavírus kezelésére a jövőben használható antitestkoktélokra vagy az oltásra is rezisztensek lehetnek, ezzel pedig visszajutnánk az év eleji kiindulópontra a pandémia elleni harcban. Nincs egyelőre bizonyíték, hogy a jelenlegi mutációk bármelyike képes lehetne erre, de ahogy a fenti példa is mutatja, a részben rezisztens mutációk felüthetik fejüket.

"Bármi, aminek hatása van a tüskefehérjére, megváltoztathatja a megszerzett vagy vakcina kialakította immunitást"

- nyilatkozta Jeffrey Barrett genetikus, a cambridge-i Sanger Intézet konzorciumi tagja a Guardiannek.

A SARS-CoV-2 alapvetően stabil szerkezetű vírus, de azért vannak mutációi, amelyeket a tudósok a betegség terjedésének követésére használnak. Ezek közt találhatók a tüskefehérje-mutációk, amelyek nemcsak lassíthatják a betegség terjedését, de akár fel is gyorsíthatják azt. Olyan mutáció is bekövetkezhet a fehérjében, ahogyan a skót példa is mutatja, amely egy antitestet hatástalanná tesz: ennek a Donald Trump amerikai elnök esetében is használt, kétkomponensű antitestkoktélok esetében lehet nagy jelentősége. A vakcinák általában ennél többféle antitestet tartalmaznak, ezeknél nem akkora baj, ha egyet kiüt a mutáció.

A kutatók azért szentelnek már most akkora figyelmet az ilyen variációk esetleges felbukkanásának, hogy a lehető leghamarabb tudjanak róluk és készülhessenek ellenük.

Címlapról ajánljuk
Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Robotokkal, világrekorder hidakkal, kvantumműholdakkal mutat utat Kína

Kínát sokáig a világ gyáraként emlegettük, ám mára az ország sokkal több lett. A világ leghosszabb hídja, a legnagyobb nagysebességű vasúthálózata, a napelemgyártás origója, melyben ma már több mint kétmillió ipari robot dolgozik és van kvantumműholdja is jól mutatja, hogy Kína ma már nemcsak termel, hanem irányt is mutat.

Csoda, ha nem tűnik el a Velencei-tó a nyár végére, döbbenetes fotók érkeztek

Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízállása: az agárdi mérőállomáson mindössze 47 centiméteres vízszintet rögzítettek, ami jelentősen elmarad az ideálisnak tekintett 130 centimétertől.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×