A csillagászok régóta sejtik, hogy az Európét borító jégkéreg alatt sós óceán terül el. A tudósok hétfőn újabb bizonyítékkal álltak elő arról, hogy a jégkéreg alól gejzírek törnek elő. A korábbi megfigyelések megerősítése növeli annak reményét, hogy a Földtől a második bolygó körül keringő holdon egy szonda az élet jeleire bukkanhat.

Mivel a tudósok azt feltételezik, hogy a több kilométeres jégkéreg alatt meleg, folyékony víz van, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szerint az Európé a legesélyesebb jelölt az élet kutatására a Naprendszerben.

Ám ha egy szondának le kéne fúrnia ahhoz, hogy elérje a vízréteget, az roppant költséges vállalkozás lenne ahhoz képest, mintha a kitörő gejzír párájából gyűjthetne mintát, és úgy állapíthatná meg összetételét.

Korábban a NASA kétszer számolt be arról, hogy a Hubble űrteleszkópról készített felvételein észlelhetők a gejzírkitörések.

Az új bizonyítékot, amelyről a Nature Astronomy tudományos folyóirat számolt be, a NASA Galileo űrszondája szolgáltatta. A felvételek akkor készültek, amikor a szonda az Európé közelében haladt el.

A szonda 1997. december 16-án közelítette meg leginkább az égitestet. A Galileo felvételeinek új vizsgálata megállapította: a felvett adatokban észlelhető villanást az okozta, hogy a szonda keresztezte egy vízkitörés útját.

A Galileo 1989-ben indult küldetésére, hogy tanulmányozza a Naptól ötödik bolygót, a Jupitert több tucatnyi holdjával együtt. A szonda 1995-ben állt orbitális pályára a gázóriás körül. Küldetését a tervek szerint 2003-ban a bolygó atmoszférájába csapódva fejezte be. De még ez előtt elküldte az első adatokat, amelyek arra engedtek következtetni, hogy az Európé felszíne alatt folyékony óceán húzódik.

A szakemberek megvizsgálták a hold mágneses terének és plazmahullámainak változásait, miközben a Galileo elhaladt mellette, és kiderült, hogy azok beleillenek abba a képbe, hogy az űrszonda áthaladt egy gőzcsóván.

"Az eredmények erős, független bizonyítékai az Európén lévő gejzíreknek"

- írták.

Az eredmények a tudósok szerint segítenek majd olyan következő Európéra induló missziók tervezésében, mint a NASA Europa Clippere és az ESA Jupiter Icy Moons Explorer-szondája. Ezek a szondák várhatóan a 2020-as évek végén, a 2030-as évek elején érkeznek a Jupiterhez.