Bár az újévi mulatság közepette valószínűleg nem sok embernek tűnik majd fel a plusz másodperc – főleg Magyarországon, ahol az egyetemes idő szerinti éjfél már hajnali egy óra lesz – a fizikusok és csillagászok árgus szemekkel figyelik majd a szökőmásodpercet.

A Washington Post amerikai napilapban idézett amerikai fizikus, Ronald Beard szerint azt figyelik majd, milyen hatása lehet az extra másodpercnek például a precíziós szoftverekkel működő rendszerekre. Ha nem okoz jelentős problémákat, akkor az egész kérdés háttérbe szorul majd – mondja a tengerészeti kutatólaboratórium fizikusa, aki azonban másra számít.

A mostani tapasztalatok mindenképpen segíthetnek majd eldönteni azt a régóta húzódó vitát, hogy egyáltalán szükség van-e a rendszertelen időközönként beiktatott szökőmásodpercekre. Az ellenzők azt mondják, hogy csak gondot okoz az extra másodperc, amelyet nem tudnak előre tervezni a szoftverfejlesztők, hiszen csak akkor adják hozzá egy-egy évhez, ha szükség van rá. Ráadásul a csillagászati időtől való eltérés nem lenne túl nagy, maximum 1-2 perc évszázadonként. 1972 óta - amikor egyezményben rögzítették az extra másodpercek hozzáadását - összesen 21 szökő másodperc volt.

Az extra másodpercek hívei ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az elmúlt harminc évben sem okozott túl nagy gondot a kérdés. A Virginiai Egyetem csillagásza, Ken Seidelmann a Washington Post cikkében azt hangsúlyozza: a műholdak pontos működtetéséhez is szükség van arra, hogy szinkronban legyen az egyetemes és a csillagászati idő. A helymeghatározó GPS rendszereknél például egy másodperc körülbelül három méteres eltérést jelent.

Az Egyesült Államok egyébként már hivatalosan is javaslatot tett a szökő másodpercek eltörlésére, a javaslat megvitatását azonban elhalasztotta a Nemzetközi Telekommunikációs Szövetség – írja a Washington Post.