Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész a hétköznapi ember érdeklődésével annak járt utána, milyenek a Mount Everest halálozási adatai, mennyire tartható vártnak, meglepetésnek, hogy egy mászó a világ legmagasabb hegyén leli halálát - az ügy "morális részét" egyáltalán nem boncolgatta, mondván, úgyis erről beszél most mindenki mindenhol.

A csúcsra feljutók számából indult ki.

"Egy 2019-es statisztikát találtam, azóta megnőtt az egy év alatt a Mount Everestet megmászó hegymászók száma, de az arányok nem változhattak sokat" - fogalmaz Facebook-bejegyzésében.

A csúcsra feljutó 9952 hegymászóból 304-en haltak meg, tehát a halálozási arány 3 százalékos.

Három évvel ezelőttig 212-en jutottak fel oxigénpalack nélkül, közülük 160-an haltak meg, tehát a halálozási arány több mint 75 százalékos.

"Nem mondhatjuk tehát, hogy ha oxigén nélkül mész az Everestre, akkor 75,5 százalékos esélyed van a halálra, de azt igen, hogy ha feljutottál és vissza is értél, akkor abba a 24,5 százalékba tartozol, akik túlélték" - fordítja meg a számot.

Ezt követően más, veszélyesnek tartott sportágakból vett halálozási számokat:

• Az F1 történetében 1084 futamon 774 versenyző állt rajthoz, közülük 52-en haltak meg verseny vagy edzés közben, a pályán elhunytak száma így 6,7 százalékos.
• A Vendée Globe földkerülő szóló vitorlásversenyt 114-en teljesítették, a 2 halott 1,75 százalékos mortalitást jelent.