A minszki közgyűlésen a küldöttek e két jelölt közül választhattak. Az államfői posztot is betöltő idősebbik Lukasenka 1997 óta volt a helyi ötkarikás testület vezetője is, míg fia az első alelnök tisztét látta el 2019 óta.
„Nem terveztem, hogy a következő ciklusra megválasztanak az olimpiai bizottság élére. Ha megfelel, átadom önöknek idősebbik fiamat.
Megígérem, hogy nem lesz lopás, korrupció, pénzzel való visszaélés, és a sportolókhoz, az edzőkhöz való hozzáállás nagyon kedves lesz”
– idézte a TASZSZ orosz hírügynökség pénteken az elnök szavazás előtt elhangzott szavait.
A belorusz vezetőnek felajánlották, hogy legyen a bizottság tiszteletbeli elnöke, ő azonban idő előttinek nevezte és elutasította a javaslatot, viszont biztosította a küldötteket, hogy a fehérorosz sport továbbra is szívügye marad.
A minszki választás előtt, még decemberben
a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szankciókat vezetett be Lukasenkáék ellen,
mindkettőjüket eltiltva a tokiói olimpiától, mivel a NOB szerint a jelenlegi vezetés nem védte meg kellőképpen a fehérorosz sportolókat a politikai diszkriminációtól.
Emellett január 18-án a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) elvette Minszktől a májusban kezdődő jégkorong világbajnokság társszervezői jogát.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tart a belpolitikai válság. A vitatott tisztaságú választáson a szavazatok 80,1 százalékával az országot 26 éve irányító, 66 éves Lukasenkát hirdették ki hivatalosan elnöknek. Azóta hetente tartottak tiltakozó tömegmegmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt, köztük sportolókat tartóztattak le, több tiltakozó meghalt, további százak pedig megsebesültek.
Ősszel több mint 1500 fehérorosz sportoló nyílt levélben követelte a békés tüntetők elleni erőszakos fellépések végét és egy tisztességes elnökválasztás megtartását.
Aljakszandr Lukasenka
ezeket a sportolókat az ellenzék támogatóinak nevezte és újfent árulóknak bélyegezte őket
a Fehérorosz Olimpiai Bizottság keddi minszki közgyűlésén.