A keresztény hit központját jelentő szent három nap – Jézus szenvedése, halála és feltámadása – elteltével a néphagyományoké a főszerep.

Mint korábbi cikkünkben megírtuk,

a húsvét változó ünnepként nem bérelt ki magának a naptárban fix napot, a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnap a húsvétvasárnap, ezt követi a húsvéthétfő.

Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert mind a böjt elteltével a hívők lelkében – és tányérjában is, hiszen újra mindennapi étel lehet a hús –, mind a hétköznapi ember számára egy egyre világosabb, fényesebb időszak következik, amikor már tényleg többségben van a fényes órák száma a napon belül.

A természet ilyenkor már egyértelműen ébred, a fák virágoznak, az erdők zöldülnek, a virágos réteken ezerszám jelennek meg a beporzást segítő rovarok, haladunk a télből a nyárba.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a XVI. századtól biztos.

A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással.

Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

Húsvéthétfőhöz kapcsolódó történelmi tény immár Ferenc pápa tavalyi halála, igaz, 2025-ben április 21-re esett húsvéthétfő. A nap egyébként március 23. és április 26. közé eshet.

Ami még érdekesség, hogy bár csaknem száz éve is munkaszüneti nap volt már húsvéthétfő, a Rákosi-korszakban munkanap volt, munkaszüneti nappá válásának törvényi erejére viszont – bár a Kádár-korszakban sem kellett már dolgozni húsvéthétfőn – 1998-ig várni kellett. 2017 óta pedig egy négynapos hosszú hétvégét zár le, akkor lett nagypéntek munkaszüneti nap.

Programok

• Ópusztaszer: a skanzen utcáján sétálva, a portákra betérve kiderül, miként kell a legfinomabb húsvéti kalácsot sütni. A Borica táncegyüttes és a Hatetudnád Tánctanoda tagjai néptáncbemutatót tartanak, amihez a látogatók is csatlakozhatnak, a talpalávalóról Mester László zenekara és a Nyenyere Egylet gondoskodik. Délelőtt tojást kereshetnek a gyerekek a skanzenben, ahol a déli harangszó után az Ányási kápolnánál a hagyományoknak megfelelően megszentelik a kalácsot, a sonkát és a tojást. Ezt az ünnep leglátványosabb eleme, a húsvéti locsolkodás követi, a viseletbe öltözött legények vizes vödröket ragadnak, és felkeresik a skanzen házainál a lányokat. A programok sorát délután Berta János vándorkomédiás előadása zárja.
• Szentendre, skanzen: április 5-én és 6-án hagyományos ünnepi kavalkád tölti meg élettel a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot: húsvétvasárnap és húsvéthétfőn a Skanzen egész nap színpadi programokkal, koncertekkel, látványos bemutatókkal és kézműves foglalkozásokkal várja a látogatókat, miközben megelevenednek a húsvéti hagyományok, köztük a locsolkodás is.
• Veszprém: húsvétkor várfalsétány nyílik a veszprémi várnegyedben, ahol a város panorámája és a barokk épületek mellett az érdeklődők több, eddig nem látogatható kertet is megtekinthetnek. A Nagyszeminárium északi kertjében árnyas pihenőhely és kilátópont, míg a keleti kertben Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész Trónon Ülő Istenanya szobra, valamint az egykori vadgesztenyesor időtlenséget sugalló, megmentett példányai hívnak elcsendesedésre. A Nagyszeminárium, valamint a Biró-Giczey-ház barokk udvara folyamatosan nyitva tart majd, míg az Érseki Palota kertjét nagyszombaton, húsvétvasárnap és húsvéthétfőn vezetett vársétákon ismerhetik meg az érdeklődők.
• Fülek: a 19. Palóc Húsvét a Füleki Várban elnevezésű rendezvényen délelőtt kezdődnek a programok, az érdeklődők kipróbálhatják a tojásfestést, készíthetnek húsvéti figurákat, lesz kirakodóvásár és népművészeti műsor. A szabadtéri színpadon népművészeti műsor várja a látogatókat, az ózdi Szabad Szombat Táncegyüttes, a losonci Ipeľ Néptáncegyüttes, valamint a Budapestről érkező BashElán zenekar részvételével. A magyar népzenei szakma tehetséges fiataljaiból álló BashElán a magyar népzenét balkáni ritmusokkal és az erdélyi cigányzenével ötvözi. A helyi együtteseket a Foncsik Énekegyüttes, a Jánosik Gyermek-néptáncegyüttes és a Szederinke Gyermek-néptáncegyüttes képviseli.
• Budapest – Fonó: a Fonó idei locsolóbálján a Rézeleje Fanfárosok zenekar várja a közönséget húsvéthétfőn, április 10-én pedig a júliusban kilencvenéves Hideg Anna táncos, mesemondó előtt tiszteleg ünnepi műsorral az intézmény. A Budai Fonó Zeneház közleménye szerint a Rézeleje Fanfárosok egy 2020-ban alakult zenekar, mely a csángó táncok „sodrását”, Kelet-Európa ritmusait és a Balkáni zenei világát ötvözi. A rezesbanda karakteres hangzása egyszerre idézi meg a falusi ünnepek hangulatát és hozza közel a hagyományt a mai közönséghez. A műsorban a hagyományos népzenei gyűjtések mellett saját szerzemények és modern, népzenei ihletésű dallamok is helyet kapnak. A húsvéthétfői táncházban Antonovits Bence (altszaxofon), Bereczki Bálint (tenorkürt), Geröly Tamás (dob), Korsós Kinga (koboz, ének), Szabó Levente (harmonika), valamint Udvardi Márton (trombita) működnek közre.
• Pannonhalma: Johann Sebastian Bach orgonaművei szólalnak meg a Szent Márton-bazilikában.
• Hollókő: a világörökségi Hollókőn idén is gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, locsolkodás, koncertek, családi és gyermekprogramok várják a Hollókői Húsvéti Fesztiválra látogatókat. Április 4-e és 6-a között változatos program várja a vendégeket az Ófaluban, a várban és a színpadon. Hollókő egyik legismertebb és leglátványosabb húsvéti népszokása a locsolkodás. A vendégek kóstolót kaphatnak a környék legjobb palóc gasztronómiájából, kiváló borokból és pálinkákból, a kicsiket gyermekprogramok, a nagyokat nép- és világzenei koncertek várják, lesz mesemondás, tánctanítás és tojásfestés is. A húsvétvasárnap és a húsvéthétfő szentmisével kezdődik. Mindkét napon lesz délelőtti táncház a Nógrád Táncegyüttessel, majd hollókői locsolkodás a templomnál és az alsó kútnál, nóta és tánc a templomnál a FOLT zenekarral. A Guzsalyas Viselettárban Bukovics János palóc mesemondó mesékkel, az Ófaluban a Fonó Néptáncegyüttes táncházzal várja a vendégeket. Ezzel párhuzamosan a színpadon 11 órától tartják a megnyitót a Hollókő Táncegyüttes és a hollókői citerások húsvéti műsorával. Fellép az üllési Fonó Néptáncegyüttes, a Nógrád Táncegyüttes, népzenei koncertet ad a Dűvő. 15 órakor kezdődik a Ritmusa zenekar koncertje, este pedig locsoló táncház lesz a Dr. Román András Látogatóházban. A Hollókői Húsvéti Fesztivál és Hollókő Ófaluja is kizárólag a rendezvény hivatalos jegyének megvásárlásával látogatható a rendezvény időszakában, április 4-e és 6-a között. A belépőjegy tartalmazza a település összes programjainak és egyes látnivalóinak – a Játszóház, Oskola, Postamúzeum, Falumúzeum, Guzsalyas Viselettár, Kézműves Nyomdaműhely, Babamúzeum és a vár – belépődíját is. A szervezők arra is felhívták a figyelmet, hogy a program 7 éves kor alatt, valamint mozgás-, hallás-, látássérülteknek igazolvány bemutatásával ingyenes, és egy kísérőjük kedvezményes jeggyel látogathatja a fesztivált.