"Még újságíróként dolgoztam, amikor 2010-ben Mecky-vel, azaz Kóbor Jánossal először találkoztam, kedves és közvetlen emberként ismertem meg. Régóta tervezett egy könyvet az Omegáról, aztán úgy alakult, hogy 2019-ben, Trunkos András menedzser kezdeményezésére elkezdtünk dolgozni egy köteten, és egy éven át tartott a beszélgetéssorozatunk" - idézte fel Csatári Bence. A szerző a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, rocktörténész.

A megjelenés különböző okokból több éven át húzódott, közben, 2021 decemberében elhunyt az énekes. A kötet most a Helikon Kiadó gondozásában jelenik meg, csaknem 450 oldalon, fotókkal gazdagon illusztrálva.

"A beszélgetések során időrendben bontakozik ki Kóbor János és az Omega története, és minden fejezet elején olvasható egy néhány oldalas általános áttekintés az adott időszakról. A könyvből kibontakozó Omega-sztori szubjektív, hiszen Kóbor meséli el, és ismert, hogy a zenekar tagjai nem mindenben értettek egyet. Ezért is jó, hogy korábban már születtek a témában művek, hiszen Mihály Tamás, Molnár György visszaemlékezése, a Benkő László halála után megjelent könyv, vagy a hatvanas években Omega-tag Kovacsics András könyve a mostanival szerintem jól kiegészíti egymást" - fogalmazott a szerző. (Ide sorolhatók továbbá a Bálint Csaba Beatinterjúk-sorozatában megjelent beszélgetések az Omega név felvétele előtti tagokkal.)

Kóbor több olyan dolgot mesél el, amire mások másként emlékeztek. Erre példa, hogy Benkő László szerint az Omega-tagok 1969-ban Angliában szavaztak arról, kint maradjanak-e vagy sem, amit az énekes tételesen cáfolt. "Ez a könyv nem zsinórmértéke az Omega történetének, de az biztos, hogy Benkő mellett Kóbor volt az, aki végig jelen volt a zenekar történetében, 1962-től egészen 2020-2021-es halálukig".

Csatári Bence kitért arra, hogy a frontember által elmondottakból számos, eddig kevesek által ismert történet bontakozik ki. Ezek közé tartozik, hogyan szerezték be a hetvenes évek elején a nyugat-európai COCOM-listán (csúcstechnológiai termékeket tartalmazó feketelistán) szereplő hangtechnikai berendezéseket. "Számos érdekességet tudhatunk meg Kóbor Jánosnak az Omegán kívüli életéről, így azt is, miként tudta megőrizni hét évig hallgatói státuszát a Műegyetemen".

A szerző szólt arról, hogy Kóbor számára élete végéig fájó pont maradt, ahogy Laux József és Presser Gábor 1971-ben az Omegából átlépett az LGT-be az ORI-turné utolsó állomása után. "Azután az Omegát mondvacsinált okokkal akarták parkolópályára tenni, de ez nem sikerült". Hasonlóan gyógyulatlan seb maradt Kóbor számára, hogy bár a hatvanas évek végén kétszer is turnéztak Angliában, mégsem tudtak ott befutni.

"Az énekes a Bellaphon német lemezkiadóhoz való 1973-as szerződést tekintette a zenekar csúcsteljesítményének. A zenekar az ezt követő években ismert lett Nyugat-Európában, és bár az Omega a szocialista rendszer korlátozásai miatt sem lehetett világsztár, albumaik több százezer példányban keltek el a nemzetközi piacon. A Timerobber-ből több mint egymillió darabot adtak el angol nyelvterületen" - sorolta a szerző.

Kóbor János az utolsó, 2020-ban megjelent Omega-lemezt, a Testamentumot a zenekar életműve összegzésének szánta. "Még voltak tervei, az Omegával is. Élni akart, de nem oltatta be magát a covid ellen, úgy gondolta, elég erős ahhoz, hogy azt anélkül leküzdje" - tette hozzá Csatári Bence.

Mint fogalmazott,

az Omega minden idők legsikeresebb magyar zenekara volt,

amely hosszú története során számos generációhoz tudott szólni.

Az együttes 1962-ben alakult; 1971-től működő, legtovább tartó felállásában Benkő László (billentyűs hangszerek), Debreczeni Ferenc (dob, ütőhangszerek), Kóbor János (ének), Mihály Tamás (basszusgitár) és Molnár György (gitár) szerepelt. A zenekar világszerte több mint 50 millió albumot adott el, és egészen 2020-ig aktív volt - Benkő László és Mihály Tamás 2020 novemberében, Kóbor János 2021 decemberében hunyt el. Az együttes összes felvételének újrakiadása 2022 augusztusában indult és a 21-ik kiadványnál tart.