Infostart.hu
eur:
373.11
usd:
340.12
bux:
137648.73
2026. november 23. hétfő Kelemen, Klementina
A magyar sajtó kategóriában Prima Primissima díjra jelölt Vinkó József újságíró, dramaturg, műfordító egy budapesti könyvesboltban 2015. október 19-én.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Vinkó József: az írók, költők étkezéséről valódi irodalmi munka alig akad

Nyolc évvel ezelőtt jelent meg Vinkó József Szellem a fazékból című kötetének első része, aminek folytatását most adták ki Írói fogások alcímen. A könyv írója, a Magyar Konyha Magazin főszerkesztője volt az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége.

Az első kötet 2014-ben jelent meg, gasztrotörténetek alcímmel. Az újban ezúttal nem étel-, hanem élettörténetek szerepelnek, húsz magyar író és költő portréján keresztül. A könyv gazdagon illusztrált évtizedes irodalom-, és gasztrotörténeti kutatómunka eredménye, tele humoros történetekkel, anekdotákkal.

„A szerencsésebb nemzeteknél a gasztrokultúra a többi kultúra része, ugyanolyan fontos, mint a zene, a tánc, az építészet és mondjuk az irodalom” – fogalmazott a Magyar Konyha Magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Azzal kapcsolatban, hogy egy írói portréhoz, írói arcképhez mennyit tesz hozzá az, hogy mondjuk milyen ételeket kedvelt és fogyasztott, Vinkó József úgy vélekedett: ennek a kérdésnek az eldöntése az irodalomtörténészek és az olvasók feladata, bár az egészen bizonyos – tette hozzá –, hogy az irodalomtörténet, egy-két kiemelt embertől eltekintve, egyáltalán nem foglalkozik ezzel, így például József Attila étkezési szokásairól sem tudni semmit. Ahogyan Krúdy Gyula esetében sem született korábban egyetlen monográfia sem, noha közhely, hogy ínyenc volt és sokat írt ételekről.

Megjegyezte: időről időre megjelennek botcsinálta gasztronómus, „gasztrobubusok”, akik a "híres írók, híres ételei" című köteteket összeszerkesztik. „És akkor eljönnek a Csekonics-saláták, de hogy melyik Csekonics, a báró, a testőr? Fogalmuk nincs.” Tehát lényegében nagyon-nagyon kevés irodalmi munka, cikk született gasztro-szempontból, könyv meg talán csak Fehér Béla tollából, bár az is inkább gasztrotörténet – mondta.

Azt, hogy a gyomor felől nézve egy portré mennyiben változik, döntse el mindenki maga – ismételte meg Vinkó József. De szerinte nagyon is elgondolkodtató, hogy a gyomorbeteg Arany János, aki úgy volt 14 éven át az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott a „pirospozsgás urak körében, akik majd' minden áldott nap mentek zabálni”, miképpen érezhette magát, és ez milyen szerepet játszott a líráiban, vagy leveleiben. (Aranynak lényegében egész életében diétáznia kellett, húst egyáltalán nem ehetett.)

Ha az ember mondjuk a Szózat-paródiájára – „Hasadnak rendületlenül légy híve, oh magyar” – gondol, hamar rádöbbenhet arra, hogy Arany János, ha nem is utálta az ételt, de az ő életében az étkezés és a gyomor egy ellenség, egy negatív példa volt – fűzte hozzá Vinkó József.

Vinkó József szeptember 30-án, szombat délután 3 órától a Millenárison megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Bookline teraszon dedikálja Szellem a fazékból II. – Írói fogások című könyvét.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×