Az első kötet 2014-ben jelent meg, gasztrotörténetek alcímmel. Az újban ezúttal nem étel-, hanem élettörténetek szerepelnek, húsz magyar író és költő portréján keresztül. A könyv gazdagon illusztrált évtizedes irodalom-, és gasztrotörténeti kutatómunka eredménye, tele humoros történetekkel, anekdotákkal.

„A szerencsésebb nemzeteknél a gasztrokultúra a többi kultúra része, ugyanolyan fontos, mint a zene, a tánc, az építészet és mondjuk az irodalom” – fogalmazott a Magyar Konyha Magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában.

Azzal kapcsolatban, hogy egy írói portréhoz, írói arcképhez mennyit tesz hozzá az, hogy mondjuk milyen ételeket kedvelt és fogyasztott, Vinkó József úgy vélekedett: ennek a kérdésnek az eldöntése az irodalomtörténészek és az olvasók feladata, bár az egészen bizonyos – tette hozzá –, hogy az irodalomtörténet, egy-két kiemelt embertől eltekintve, egyáltalán nem foglalkozik ezzel, így például József Attila étkezési szokásairól sem tudni semmit. Ahogyan Krúdy Gyula esetében sem született korábban egyetlen monográfia sem, noha közhely, hogy ínyenc volt és sokat írt ételekről.

Megjegyezte: időről időre megjelennek botcsinálta gasztronómus, „gasztrobubusok”, akik a "híres írók, híres ételei" című köteteket összeszerkesztik. „És akkor eljönnek a Csekonics-saláták, de hogy melyik Csekonics, a báró, a testőr? Fogalmuk nincs.” Tehát lényegében nagyon-nagyon kevés irodalmi munka, cikk született gasztro-szempontból, könyv meg talán csak Fehér Béla tollából, bár az is inkább gasztrotörténet – mondta.

Azt, hogy a gyomor felől nézve egy portré mennyiben változik, döntse el mindenki maga – ismételte meg Vinkó József. De szerinte nagyon is elgondolkodtató, hogy a gyomorbeteg Arany János, aki úgy volt 14 éven át az Akadémia főtitkára, hogy nem mulatozott a „pirospozsgás urak körében, akik majd' minden áldott nap mentek zabálni”, miképpen érezhette magát, és ez milyen szerepet játszott a líráiban, vagy leveleiben. (Aranynak lényegében egész életében diétáznia kellett, húst egyáltalán nem ehetett.)

Ha az ember mondjuk a Szózat-paródiájára – „Hasadnak rendületlenül légy híve, oh magyar” – gondol, hamar rádöbbenhet arra, hogy Arany János, ha nem is utálta az ételt, de az ő életében az étkezés és a gyomor egy ellenség, egy negatív példa volt – fűzte hozzá Vinkó József.

Vinkó József szeptember 30-án, szombat délután 3 órától a Millenárison megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Bookline teraszon dedikálja Szellem a fazékból II. – Írói fogások című könyvét.