"Szerettem volna én is kicsit az Esterházy árvák közé tartozni, szerettem volna valami olyasmivel foglalkozni, amivel valahogy kapcsolódom Péter életművéhez" - mondta az InfoRádióban Grecsó Zoltán.

"A dadogás szimfóniája nagyon tetszett, a drámának az a hihetetlenül tragikus végkifejlete, hogy a próféta akkorra tudja megjósolni a jövendőt, mire az beteljesül, mivel hogy dadog.

Ez nagyon szürreálisnak találtam, és azt gondoltam, hogy ez nagyon szépen tudná inspirálni azt a művet, amit mi elkészítünk" - mesélte Grecsó Zoltán.

Az Esterházy műben egy dadogó próféta, és egy részeg angyal a főszereplők. Grecsó Zoltán előadásában is jelen vannak ezek a főhősök, de az ő szerepük nem olyan kivehető.

"Szerettem volna absztrahálni a munkát.

Ez egy tiszta tánc-előadás, de nagyon sokat foglalkoztunk a szöveggel, rengeteget foglalkoztunk az idővel.

Esterházy hihetetlen mennyiségű inspiráló képpel áldotta meg ezt a drámát, úgyhogy nagyon gazdag anyaggal álltunk szemben" - mondta a koreográfus, hozzátéve, hogy pont emiatt is volt nehéz sűrített formát létrehozni, ami kommunikál az Esterházy szöveggel, de teljesen független is attól.

Az előadás az Imre Zoltán ösztöndíjprogram és a Nemzeti Táncszínház közös szervezésében jön létre, hét táncművész közreműködésével. Grecsó Zoltán elmesélte, hogy elsősorban a struktúra ragadta meg az írásban, ahogy a drámaiságot rögtön elütjük valami egészen mással.

"Esterházy maga is prófétává válik ebben a műben, megjósolja, hogy mindenhova kerítések épülnek, és azt is megjósolja, hogy senkit sem fogadunk szívesen"

- mondta Grecsó. Itt valami olyan állapot fog létrejönni - tette hozzá, amivel mi mai emberek nagyon nehezen tudunk majd mit kezdeni. "Hihetetlenül hátborzongató volt, amikor olvastam ezt a drámát, arról nem beszélve, hogy

Esterházy ebben a drámában a saját halálát is megjósolja, nem is egyszer"

- mondta a koreográfus. Hozzátette, hogy találkozunk azokkal az üzenetekkel, amikkel Péter 2012-ben foglalkozott, de ez egy túlterhelt téma, így muszáj volt teljesen újrakomponálniuk.

"Elsősorban a dráma struktúrája érdekelt, az ahogy Esterházy váltakoztatja a drámaiságot, és a komédiába illő, néha bagatell kijelentéseket. Nem mindig egyértelmű, hogy min is kell nevetni, hogy ez most valóban vicces-e, vagy ez a mi valóságunk" - emelte ki Grecsó Zoltán. Remélem - tette hozzá, hogy ezzel a dologgal sikerült együtt dolgoznunk.