Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke beszél a lengyel parlamenti alsóház, a szejm varsói üléstermében, miután miniszterelnökké választotta az október 15-i választások eredményeképpen létrejött törvényhozás 2023. december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Gigahitelhez jut Lengyelország honvédelmi célokra

Andrius Kubilius védelemért felelős és Piotr Serafin költségvetésért felelős uniós biztos, valamint Donald Tusk lengyel kormányfő jelenlétében aláírták pénteken a varsói kormányfői hivatalban a Lengyelországnak szánt, 43,7 milliárd eurós SAFE hitelprogramról szóló szerződést.

Lengyelország a legnagyobb kedvezményezettje a védelmi képességek fejlesztését célzó uniós SAFE programnak a tagállamok közül. A szerződést lengyel részről Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter és Andrzej Domanski pénzügyminiszter, az Európai Unió részéről pedig a két jelenlévő biztos látta el kézjegyével.

Tusk az aláírási ünnepségen áttörésnek nevezte, hogy Lengyelország ilyen magas, védelmi célokra szánt összeghez jut. Az ország ennek köszönhetően biztonságosabb lesz ezekben a nehéz, ennyire kockázatos időkben, a Föld e különleges helyén – fogalmazott. Kifejezte abbéli reményét, hogy Lengyelországot elkerüli a nyílt konfliktus. Tudjuk, milyen korban és milyen helyen élünk, ezért biztosak akarunk lenni abban, hogy a lengyel hadsereg és a hadiipar képes lesz helytállni minden kihívás esetén” – jelentette ki Tusk.

Megerősítette: a SAFE-szerződést szombaton, második uniós tagállamként Litvánia is aláírja.

A hiteleszközöket a lengyel hadsereg gyors felfegyverzésére szánják, különösen katonai felszerelések beszerzésére európai gyártóktól, amelyekkel május végéig meg kell kötni a szerződéseket. A beszerzéseket 2030-ig meg kell valósítani.

A Lengyelországnak szánt forrásokat egyebek között a keleti határ megerősítését célzó Keleti Pajzs programra, valamint a drónelhárító rendszerek, a légvédelem, a tüzérség és a páncélozott járművek állományának fejlesztésére használják fel a tervek szerint.

Andrzej Domanski pénteken a Polsat News kereskedelmi hírtévében elmondta: a hitel kamatlábáról akkor derülnek ki adatok, amikor az Európai Bizottság "ténylegesen felveszi a hitelt a piacon", de alacsonyabb lesz a Lengyelország számára elérhető egyéb hitelekhez képest. Az első részlet kamatlába "valószínűleg valamivel három százalék felett" lesz - tette hozzá Domanski.

A hitelprogram politikai vita tárgyává vált Lengyelországban. Karol Nawrocki elnök márciusban megvétózta a SAFE-eszközök lengyelországi lehívásáról szóló törvényt. A Tusk vezette kabinet ezt követően úgy döntött, hogy a hitelt egy kormányhatározat alapján hívják le.

Nawrocki a vétót egyebek között azzal indokolta, hogy a SAFE-hitel összegével együtt várhatóan rendkívül magas kamatot is vissza kell fizetni. Kifogásolta az uniós program feltételrendszerét is, mert az alapján Brüsszel felfüggesztheti a finanszírozást. Az elnök egy alternatív, a lengyel jegybank aranykészleteire alapozó finanszírozást javasolt a védelmi képességek fejlesztésére, ezt azonban a kormánykoalíció elutasította.

Címlapról ajánljuk
A szélkerekekre nemet mondam – Besenyei Péter a veszélyes légimutatványokról

A szélkerekekre nemet mondam – Besenyei Péter a veszélyes légimutatványokról

Nem hagyományos sportkönyvként, hanem személyes hangvételű életút- és élményalbumként jelenik meg Besenyei Péter új kötete. A Szárnyakkal írt történet a műrepülő világbajnok hetven évét dolgozza fel. Besenyei Péter az InfoRádióban elmondta, hogy a könyvből olyan titkok is kiderültek róla, amelyeket egyes családtagjai sem ismertek.

Érkezem – Orbán Viktor is elindul a DPK-táborba

„DPK-tábor, érkezem” – üzente közösségi oldalán Orbán Viktor pártelnök, jelezve, hogy személyesen is részt vesz a Digitális Polgári Körök hétvégi lakiteleki országos rendezvényén. A szombati nyitónapon a felszólalók kemény bírálatokat fogalmaztak meg a jelenlegi kormánnyal szemben.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Lezárták Moszkva légterét, Trump kihátrált a kemény szankciók mögül – Híreink az orosz-ukrán háborúról szombaton

Donald Trump egy pénteken kiadott rendeletével felfüggesztette az oroszellenes szankciós törvény kulcsfontosságú rendelkezéseit – köztük az orosz árukra kivetendő vámokat és az orosz olaj- és gázvásárlásokat büntető intézkedéseket –, mindössze néhány nappal a hatálybalépésük előtt. Ukrajna közben újraindította az orosz olajfinomítók elleni csapásokat: már hatodik egymást követő éjszaka korlátozták a légiforgalmat Moszkva felett, a fővárosi repülőtereken járatok százai torlódtak fel. A Fekete-tenger térségében kereskedelmi hajókat érnek dróncsapások, Nicușor Dan román elnök ezért a NATO nagyobb szerepvállalását kéri a térségben. A fronton az orosz vezérkar a Donyeck megyei erődváros, Dobropillja elfoglalásáról számolt be, Moszkva szerint pedig egyelőre nincs napirenden a béketárgyalások folytatása az amerikai küldöttséggel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×