Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Donald Trump amerikai elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek, miután aláírta a Keystone XL olajvezeték-projekt újraélesztését célzó rendeletet a washingtoni Fehér Házban 2026. április 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz

Donald Trump időt adott Európának, de nem sokat

Donald Trump amerikai elnök július 4-ig elhalasztotta az Európai Unióból érkező járművekre kilátásba helyezett vámemelést, miután telefonon beszélt az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével csütörtökön.

Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint Ursula von der Leyen ígéretet arra, hogy Brüsszel maradéktalanul teljesíti a tavaly Skóciában megkötött kereskedelmi megállapodást, amelyben vállalta bizonyos vámok nullára csökkentését.

„Beleegyeztem, hogy országunk 250. születésnapjáig adok időt, ellenkező esetben sajnos a vámjaik azonnal magasabb szintre ugranak majd” – fogalmazott Donald Trump.

Az amerikai elnök „nagyszerűnek” nevezte telefonos megbeszélését az Európai Bizottság elnökével, és beszámolt arról: egyetértettek abban, hogy Irán soha nem rendelkezhet atomfegyverrel.

„Egyetértettünk abban, hogy egy rezsimnek, amelyik saját polgárait gyilkolja meg, nem lehet ellenőrzése egy olyan bomba felett, amely milliókat képes meggyilkolni” – fogalmazott az elnök.

Donald Trump a múlt hét végén jelentette be, hogy 15-ről 25 százalékra szándékozik emelni az Európai Unióból érkező járművek és járműalkatrészek vámját, mert Brüsszel nem teljesítette a tavalyi kereskedelmi egyezséget.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
A szemünk láttára törlik el a világ egyik legősibb keresztény régióját

A szemünk láttára törlik el a világ egyik legősibb keresztény régióját

Az orosz-ukrán háború árnyékában viszonylag kevés figyelmet kapott egy másik, sokkal régebbi konfliktus utolsó epizódja: 2023 szeptemberében az azerbajdzsáni hadsereg villámoffenzívát kezdett a többségében örmények lakta, szakadár Hegyi-Karabah régió ellen, a terület védelme mindössze két nap alatt összeomlott. A hadjáratot követően teljes exodus következett: Hegyi-Karabah lakosságának 99%-a, mintegy 100 ezer ember összecsomagolt és elmenekült Örményországba – félve az azerbajdzsáni hadsereg megtorlásától. Bár Baku biztonságos reintegrációt ígért a lakosságnak, ami azóta történt, igencsak arra enged következtetni, hogy az örmények félelme valamelyest jogos volt – Azerbajdzsán visszafordíthatatlanul elkezdte átalakítani Hegyi-Karabah arculatát, fokozatosan eltüntetve a régió örmény történelmének és keresztény kulturális hagyatékának nyomait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×