Infostart.hu
eur:
388.08
usd:
336.14
bux:
0
2026. március 27. péntek Hajnalka
Donald Trump amerikai elnök újságíróknak nyilatkozik a Takeicsi Szanae japán miniszterelnökkel tartott találkozóján a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2026. március 19-én, az Irán elleni amerikai-izraeli hadmûvelet kezdete után három héttel. Trump közölte, hogy az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erõket küldeni Iránba.
Nyitókép: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz

Donald Trump az iráni olajról és az ukrán fegyverszállításokról is meglepőt mondott

Az Egyesült Államok átirányíthat Irán felé Ukrajnának szánt hadianyagot – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Az elnök arról is beszélt, hogy az iráni katonai művelet tervezett időkerete 4-6 hét volt, és az időarányosnál jobban áll, mert jelenleg a 25. napjánál tart. Donald Trump szerint megvan a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést az iráni kőolaj felett, ahogy ez történt Venezuela esetében, bár jelenleg erről nincs szó.

Az elnök kabinetjének ülésén kérdésekre válaszolva közölte: általános, hogy a felhasználási cél megváltozzon, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok segít Ukrajnának, de csak eladások útján.

Az ukrajnai háborút „kemény helyzetnek” nevezte, és hozzátette, hogy nagyon keményen dolgoznak a megoldáson. Ugyanakkor kifejtette, hogy az ukrajnai háború „gyakorlatilag semmilyen hatással nincs” az Egyesült Államokra, csak annyi, hogy fegyverzetet képes eladni.

Az elnök kijelentette: az egyedüli oka annak, hogy próbálja a katonai konfliktust lezárni az, hogy fiatal emberek halálát megállítsa, akik a harctéren veszítik életüket.

Trump megismételte véleményét, miszerint

„a béke elérését nehezíti az ukrán és az orosz elnök között húzódó hatalmas gyűlölet, amilyenhez hasonlót korábban még nem látott”,

de megállapította, hogy mintha az ellenszenv kis mértékben mérséklődött volna, ami esélyt nyújt a sikerre.

Az elnök keményen bírálta Friedrich Merz német kancellárt amiatt, hogy az iráni konfliktussal kapcsolatban úgy nyilatkozott: „nem a mi háborúnk”. Hozzátette, hogy ő amerikai elnökként azt mondhatja, hogy az ukrajnai háború nem az Egyesült Államok háborúja.

„Nem lehet tudni, hogy Irán elhelyezett-e akár csak néhány aknát is a Hormuzi-szorosban”

– jelentette ki Donald Trump. Kifejtette: annak ellenére, hogy az aknatelepítésre szolgáló iráni hajókat megsemmisítették, lehet néhány robbanóeszköz a hajózási útvonalon, ami önmagában „sok”.

„A kérdés nem az, hogy megsemmisítettük-e a katonaságot. Ha valaki úgy hiszi, hogy lehet ott akna, akkor az egy rossz gondolat, és megállítja a dolgokat” – fogalmazott az elnök a Hormuzi-szoros közlekedését akadályozó tényezőkkel kapcsolatban.

Hozzátette, hogy még ha „nagyszerű munkát” végezve az iráni haderő 99 százalékát kiiktatják, a fennmaradó 1 százalék is elfogadhatatlan, és megjegyezte, hogy ha az 1 százalék egy rakétát fed, amely eltalál egy hajót, akkor az 1 milliárd dollár kárt jelent. „Ha 99 százalékos megsemmisítést érünk el, az nem jó” – jelentette ki Donald Trump, hozzátéve, hogy véleménye szerint hamarosan „tisztáznak mindent”, miközben Irán egyezséget akar.

Az elnök arról is beszélt, hogy az iráni katonai művelet tervezett időkerete 4-6 hét volt, és az időarányosnál jobban áll, mert jelenleg a 25. napjánál tart.

Donald Trump szerint megvan a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést az iráni kőolaj felett, ahogy ez történt Venezuela esetében, bár jelenleg erről nincs szó. Megjegyezte, hogy Venezuela esetében a kőolaj-kitermelés felügyeletének átvétele jól működött.

Marco Rubio külügyminiszter hozzátette, hogy Venezuela az év első két hónapjában több bevételhez jutott kőolaj-eladás révén, mint tavaly az egész évben.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a bevétel egy, az amerikai pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló számlára érkezik, így annak felhasználását figyelemmel kísérhetik.

Címlapról ajánljuk

Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Az Egyesült Államok számára nagyobb kihívás és anyagi teher az iráni háború, mint Teherán számára, mert utóbbi amellett, hogy hazai pályán van, jelentősen olcsóbb fegyvereket használ – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.27. péntek, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Rákaptak a magyar fiatalok erre a trendi befektetésre – lendületet kapott az öngondoskodás

Rákaptak a magyar fiatalok erre a trendi befektetésre – lendületet kapott az öngondoskodás

A 2025-ös év a pénztárak történetének egyik legerősebb időszaka volt: dinamikusan emelkedett a taglétszám, nőtt a kezelt vagyon, és a fiatalabb korosztály érdeklődése is érezhetően erősödött. Eközben több olyan változás is történt – a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásától az SZJA-mentesség bővüléséig –, amelyek alapjaiban változtatták meg az öngondoskodási piac játékszabályait. Vajon mennyire mozgatták meg ezek a lehetőségek a megtakarítókat, valóban visszafoghatja-e az adó-visszatérítés szerepének csökkenése az öngondoskodást, és mitől válhat vonzóvá a pénztári megtakarítás a fiatalabb generációk számára? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Budai Józseffel, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatójával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×