Infostart.hu
eur:
359.78
usd:
315.54
bux:
143465.06
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Donald Trump amerikai elnök újságíróknak nyilatkozik a Takeicsi Szanae japán miniszterelnökkel tartott találkozóján a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2026. március 19-én, az Irán elleni amerikai-izraeli hadmûvelet kezdete után három héttel. Trump közölte, hogy az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erõket küldeni Iránba.
Nyitókép: MTI/EPA/CNP pool/Aaron Schwartz

Donald Trump az iráni olajról és az ukrán fegyverszállításokról is meglepőt mondott

Az Egyesült Államok átirányíthat Irán felé Ukrajnának szánt hadianyagot – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök. Az elnök arról is beszélt, hogy az iráni katonai művelet tervezett időkerete 4-6 hét volt, és az időarányosnál jobban áll, mert jelenleg a 25. napjánál tart. Donald Trump szerint megvan a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést az iráni kőolaj felett, ahogy ez történt Venezuela esetében, bár jelenleg erről nincs szó.

Az elnök kabinetjének ülésén kérdésekre válaszolva közölte: általános, hogy a felhasználási cél megváltozzon, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok segít Ukrajnának, de csak eladások útján.

Az ukrajnai háborút „kemény helyzetnek” nevezte, és hozzátette, hogy nagyon keményen dolgoznak a megoldáson. Ugyanakkor kifejtette, hogy az ukrajnai háború „gyakorlatilag semmilyen hatással nincs” az Egyesült Államokra, csak annyi, hogy fegyverzetet képes eladni.

Az elnök kijelentette: az egyedüli oka annak, hogy próbálja a katonai konfliktust lezárni az, hogy fiatal emberek halálát megállítsa, akik a harctéren veszítik életüket.

Trump megismételte véleményét, miszerint

„a béke elérését nehezíti az ukrán és az orosz elnök között húzódó hatalmas gyűlölet, amilyenhez hasonlót korábban még nem látott”,

de megállapította, hogy mintha az ellenszenv kis mértékben mérséklődött volna, ami esélyt nyújt a sikerre.

Az elnök keményen bírálta Friedrich Merz német kancellárt amiatt, hogy az iráni konfliktussal kapcsolatban úgy nyilatkozott: „nem a mi háborúnk”. Hozzátette, hogy ő amerikai elnökként azt mondhatja, hogy az ukrajnai háború nem az Egyesült Államok háborúja.

„Nem lehet tudni, hogy Irán elhelyezett-e akár csak néhány aknát is a Hormuzi-szorosban”

– jelentette ki Donald Trump. Kifejtette: annak ellenére, hogy az aknatelepítésre szolgáló iráni hajókat megsemmisítették, lehet néhány robbanóeszköz a hajózási útvonalon, ami önmagában „sok”.

„A kérdés nem az, hogy megsemmisítettük-e a katonaságot. Ha valaki úgy hiszi, hogy lehet ott akna, akkor az egy rossz gondolat, és megállítja a dolgokat” – fogalmazott az elnök a Hormuzi-szoros közlekedését akadályozó tényezőkkel kapcsolatban.

Hozzátette, hogy még ha „nagyszerű munkát” végezve az iráni haderő 99 százalékát kiiktatják, a fennmaradó 1 százalék is elfogadhatatlan, és megjegyezte, hogy ha az 1 százalék egy rakétát fed, amely eltalál egy hajót, akkor az 1 milliárd dollár kárt jelent. „Ha 99 százalékos megsemmisítést érünk el, az nem jó” – jelentette ki Donald Trump, hozzátéve, hogy véleménye szerint hamarosan „tisztáznak mindent”, miközben Irán egyezséget akar.

Az elnök arról is beszélt, hogy az iráni katonai művelet tervezett időkerete 4-6 hét volt, és az időarányosnál jobban áll, mert jelenleg a 25. napjánál tart.

Donald Trump szerint megvan a lehetősége annak, hogy az Egyesült Államok átvegye az ellenőrzést az iráni kőolaj felett, ahogy ez történt Venezuela esetében, bár jelenleg erről nincs szó. Megjegyezte, hogy Venezuela esetében a kőolaj-kitermelés felügyeletének átvétele jól működött.

Marco Rubio külügyminiszter hozzátette, hogy Venezuela az év első két hónapjában több bevételhez jutott kőolaj-eladás révén, mint tavaly az egész évben.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a bevétel egy, az amerikai pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló számlára érkezik, így annak felhasználását figyelemmel kísérhetik.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×