Infostart.hu
eur:
355.73
usd:
308.5
bux:
133669.49
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Map Strait of Hormuz and Persian gulf countries
Nyitókép: 200mm/Getty Images

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.

Elemzők szerint önmagában már az is jelzésértékű volt, hogy a konzervatív kancellár olyan országokba utazott, amelyek – Szaúd-Arábiával és Katarral az élen – az elmúlt években nemzetközi mércével mérve aligha számítottak „szalonképesnek”. Igaz, mindez kevesebb mint egy évvel ezelőtt az amerikai elnököt Donald Trumpot sem zavarta, aki Rijádban a trónörökössel parolázott.

Merz a három országba a pragmatizmus, az új partnerek keresésének jegyében látogatott el. A pragmatizmust a gazdasági és technológiai együttműködés, a beruházások, valamint a biztonsággal összefüggő kérdések jelentették.

A térség kapcsán sokat vitatott emberi jogi problémák alighanem csak zárt ajtók mögött kerültek napirendre. Nem véletlenül fogalmazott az út első két állomása után a kancellár úgy, hogy

Németország az olaj- és gázlelőhelyekben gazdag államokkal új szintre akarja emelni kapcsolatait.

Ez a régió minden tekintetben fontos számunkra – idézték Merzet, aki mindenekelőtt a szaúdi koronahercegre, Mohamed Bin Szalmánra utalva „lenyűgöző személyiségekről” beszélt. Annak ellenére, hogy évekkel ezelőtt Trumppal együtt több nyugati vezető „kiközösítette” azt a koronaherceget, akit felelőssé tettek egy kormánykritikus szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi az isztambuli konzultánson 2018 októberében történt meggyilkolásáért.

De a katari állomás sem volt „szeplőmentes”, különös teintettel a 2022-es labdarúgó-világbajnokság előtt és alatt történtekre. Emiatt akkor még a német válogatott labdarúgói is demonstráltak. Most viszont Merz Rijád mellett Dohát is „rendkívül megbízható” partnernek nevezte.

Több német hírportál idézte a kancellár kijelentését arról, hogy Németország és Katar a globális gazdasági felfordulás, a geopolitikai bizonytalanságok és a technológiai átalakulás idején tudatosan a párbeszédre, és nem utolsó sorban a jövőbe trénő befektetésekre összpontosít.

Az elemzők szerint a kancellár „pragmatikus magatartása” összefügg a világrend jelenlegi változásaival. Merz – mint fogalmaztak – az „erodálódó” transzatlanti kapcsolatok nyomán csökkenteni kívánja országa függőségét mindenekelőtt az Egyesült Államoktól, egyidejűleg Kínától is. Célja az, hogy új partnerekkel bővítse Németország kapcsolatrendszerét.

A hangsúly mindenekelőtt az energián, különösen a cseppfolyósított földgázon és a hidrogénen van, továbbá az Öböl-menti államok németországi beruházásain, amelyek munkahelyeket teremthetnek.

Hasonlóan fontos a térség országaival való védelmi együttműködés, amit a hírek szerint jelez, hogy a kancellár fegyverszállításokat ígért.

Az ntv közszálgálati portál szerint Friedrich Merz mindenekelőtt Rijáddal és Dohával kívánja felújítani a korábban megszakított együttműködést. Idézte a kancellárt, aki úgy fogalmazott, hogy mindkét ország megbízható partner, és a fegyverszállítások terén való együttműködés elmélyíthető. „Ez kölcsönös érdek, és elősegíti, hogy a világ biztonságosabbá váljon” – hangoztatta a kancellár.

Információk szerint Szaúd-Arábia többek között A400M katonai szállítórepülőgépek iránt érdeklődik.

Élesen bírálta ugyanakkor a kancellárt az ellenzéki Zöldek, valamint a Baloldal Pártja. Mindkét párt vezetői elítélték a tervezett német fegyverszállításokat.

A Zöldek Pártja szerint mindennek semmi köze nincs a biztonságpolitikához. Azzal vádolta Mrezet, hogy autoriter rezsimekkel működik együtt „fosszilis programja” érdekében. A Baloldal Pártja egyenesen „piszkos ügyletről” beszélt.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató
Cikkünk frissül

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Babaváró, kriptopénzek, kórházi klímák, újabb csontváz - Itt vannak a kormány legújabb bejelentései

Babaváró, kriptopénzek, kórházi klímák, újabb csontváz - Itt vannak a kormány legújabb bejelentései

Fontos döntéseket hozott szerdai ülésén a Tisza-kormány, melyekről a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón mond részleteket Magyar Péter miniszterelnök. A tájékoztatón kiderült, hogy a kormány döntött a Diákhitel 1 kamatstopjának határidejének kitolásáról az év végéig, a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot is meghosszabbította a kormány. Ez utóbbi döntés 24 ezer családot érint. Budapest újabb haladékot kap a fizetési kötelezettségének teljesítésére, így később kell fizetnie a 37+12 milliárd forintot. Magyar Péter elmondása szerint a kórházak működtetésével megbízott KEF krónikusan alul volt finanszírozva, például a kórházi klímák karbantartására sem volt betervezve fedezet a költségvetésbe. Ezen is változtat az új kormány. Az eseményről a helyszínről élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×