A betegszabadságok megszaporodott számát Friedrich Merz egy hétvégi beszédében vetette fel, hozzátéve, hogy szerinte meg kell vizsgálni, hogy a munkavállalók nem jelentenek-e túl gyakran beteget. Az ARD közszolgálai médium beszámolója szerint a kancellár megkérdőjelezte a betegszabadságok telefonon keresztül történő igazolásának gyakorlatát.

Szerinte meg kell vitatni, miként lehetne ösztönözni az embereket a munkába járásra. „Mindannyiunk részéről jobb gazdasági teljesítményre van szükség”

– indokolta mindezt.

Az ARD által ismertetett szabályok szerint Németországban a munkavállalók betegség esetén általában évi legfeljebb hat hétig jogosultak teljes fizetésük folyósítására. Ezt követően a betegbiztosítási alapok fizetik a betegszabadságot.

Az egészségügyi miniszter, az ugyancsak kereszténydemokrata Nina Warken támogatásáról biztosította a kancellár felvetését. Egyidejűleg bejelentette, hogy felülvizsgálják a telefonon kiállított betegszabadságok szabályozását. A munkáltatói szövetségek ennek eltörlését sürgetik.

Az ennek kapcsán idézett DAK-Gesundheit állami egészségbiztosító adatai szerint szerint a betegszabadságok aránya tavaly „stabilan magas”, azaz 5,4 százalékos volt.

Átlagosan a munkavállalók 19,5 naptári napot voltak betegszabadságon, ami csak „hajszállal” maradt el a 2024-es 19,7 naptól.

Ugyancsak a DAK adatai szerint Németország ebben a tekintetben a többi európai országhoz képest a „felső középmezőnyben” helyezkedik el. A társaság az úgynevezett európai munkaerő-felmérésre hivatkozott, amely azt vizsgálja, hogy évente egyszer egy kiválasztott héten a munkaidő mekkora hányada „veszik el” betegség miatt.

A listát Norvégia vezeti 10,7 százalékkal, míg Németország 6,8 százalékkal a középmezőnyben foglal helyet. A legalján pedig Málta, Bulgária, valamint 0,4 százalékkal Görögország áll.

A CDU/CSU és a munkáltatói szövetségek hosszabb ideje követelik a telefonon keresztül kiállított betegszabadság-igazolások megszüntetését. A konzervatív pártok és a szociáldemokrata SPD közötti koalíciós megállapodás ugyanakkor nem megszüntetést, hanem kiigazítást irányoz elő.

A szakszervezetek és Német Háziorvosok Szövetsége ugyanakkor ellenzi a Merz által felvetett megszüntetést.

A szövetég cáfolja, hogy a rendszer visszaélésekhez vezethet.

A többi között azt hangsúlyozza, hogy ez a gyakorlat tehermentesíti az orvosi praxisokat és védi a betegeket.

A háziorvosok óva intették a kormányt a „telefonos igazolások” eltörlésétől, elutasítva, hogy azok visszaélésekhez vezethetnek. Ellenkezőleg, a rendszer a betegek javát szolgálja, akadályozva, hogy állapotuk súlyosbodjon – érvelt a szövetség.