Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 21. szombat Eleonóra
Budapest, 2022. szeptember 10. A PJSC Lukoil moszkvai központú nemzetközi energiavállalat benzinkútjának emblémája a főváros VIII. kerületében, az Orczy úton. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Drasztikus lépést jelentett be a Lukoil, Európát is érinteni fogja

Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalata, a Lukoil külföldi érdekeltségei eladását tervezi a nyugati szankciók nyomán.

"A Lukoil közli, hogy mivel több állam korlátozó intézkedéseket vezetett be a vállalat és leányvállalatai ellen, nemzetközi eszközeit el kívánja adni. A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött" - áll a cég hétfői közleményében.

Korábban az Egyesült Államok felvette a két vezető orosz olajtársaságot, a Rosnyeftyet és a Lukoilt, valamint e cégek 34 leányvállalatát szankciós listájára. Az Egyesült Királyság szankciós listájára pedig október 15-én felült föl a Lukoil és a Rosznyefty, de 2027. október 14-ig mentesítették a szankciók alól azokat az azerbajdzsáni és kazahsztáni nemzetközi projekteket, amelyekben a Lukoil és a Rosznyefty is részt vesz.

A Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát biztosítja. A vállalat nem nevezte meg, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megválni.

Legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat tulajdonában van még a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomító Bulgáriában, amely a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel olajfinomító Romániában.

A vállalat honlapja szerint a Lukoil Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Irakban, Egyiptomban, Kamerunban, Nigériában, Ghánában, Mexikóban, az Egyesült Arab Emírségekben és a Kongói Köztársaságban vesz részt projektekben. A Lukoil finomítókkal rendelkezik Bulgária és Románia mellett Hollandiában is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

Exportrekord és gyenge fogyasztás: a kínai paradoxon

A kínai gazdasági modell évtizedeken át az ingatlanpiacra és az önkormányzati finanszírozásra épülő, hitellel fűtött növekedési körre támaszkodott, amelyet a központi szabályozás szigorítása tört meg az elmúlt években. A korrekció nem vált rendszerszintű pénzügyi összeomlássá, de világossá tette, hogy Peking nem kíván visszatérni az ingatlanvezérelt pályára. A hangsúly most a gazdasági szerkezetváltáson van: a megtakarítások újraelosztásán, az iparpolitika erősítésén és a teljes értéklánc megtartásán, miközben az exportrekordok és a jüan árfolyama mögött is tudatos állami irányítás húzódik meg. A kérdés az, hogy a magasabb hozzáadott értékű termelés és a vállalati profitabilitás hogyan fordítható át szélesebb lakossági jólétre és tartós belső keresletre – többek között erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Rimányi Áron, magyar-amerikai pénzügyi szakember, korábbi tanácsadó, aki a rangos Schwarzman Scholars első magyar ösztöndíjasaként tanult Kínában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×