Infostart.hu
eur:
382.4
usd:
327.85
bux:
0
2025. december 5. péntek Vilma
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, milyen védelmet tervez az EU Ukrajna ügyében 2030-ig

A következő években az Európai Uniónak jelentősen ki kell építenie védelmi képességét az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben, ugyanis a veszély nem fog megszűnni akkor sem, ha az ukrajnai háború véget ér - jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben az európai védelmi képességek megerősítésére javasolt ütemterv bemutatásakor.

A béke megőrzése, védelmi felkészültségi ütemterv 2030 című dokumentum bemutatásakor Kaja Kallas hangsúlyozta: noha Oroszországnak jelenleg nincs kapacitása arra, hogy támadást indítson az Európai Unió ellen, a következő években azonban felkészülhet arra.

Elmondta, az ütemterv 2030-ig megvalósítani szükséges közös célokkal és konkrét feladatokat vázol a képességbeli hiányosságok megszüntetésére, a tagállamok közötti védelmi beruházások felgyorsítására. A tervektől a cselekvés felé haladva az ütemterv négy intézkedést javasol:

egy drónvédelmi kezdeményezést, az uniós keleti részén egy megfigyelő misszió felállítását, valamint egy európai légipajzs és egy űrvédelmi pajzs kiépítését.

Mindezen kezdeményezések megerősítik Európa elrettentő és védekező képességét szárazföldön, levegőben, tengeren, a kibertérben és az űrben, miközben közvetlenül hozzájárulnak a NATO képességcéljaihoz - hangoztatta.

Elmondása szerint a teljes védelmi felkészültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek előre tervezni, felkészülni és reagálni bármilyen válságra, beleértve a nagy intenzitású konfliktusokat is. Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a létfontosságú képességbeli hiányosságok közös fejlesztés és beszerzés révén történő megszüntetésére a lég- és rakétavédelem, a katonai mobilitás, az elektronikai hadviselés, a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia területén, valamint a tüzérségi rendszerek kiépítése, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztése és gyártása, illetve a szárazföldi és tengeri harc követelményeinek megteremtése érdekében.

Bejelentette: mivel mára a drónok jelentős szerepet töltenek be a hadviselésben, az Európai Bizottság javaslatot tesz egy új drónelhárító rendszerre, melynek 2027 végére teljes mértékben működnie kell.

Szavai szerint mivel

Kelet-Európa viseli az orosz fenyegetés nagyobb részét, a régióra különös figyelmet kell fordítani.

Európa ezen részének védelméhez egyebek mellett drónelhárító rendszerekre, légvédelemre, valamint a tengeri és határigazgatás megerősítésére van szükség is. Cél, hogy ez 2028-ra elkészüljön - tette hozzá az uniós főképviselő.

A sajtótájékoztatón Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos egyebek mellett közölte, hogy a hiányosságok megszüntetéséhez olyan uniós védelmi iparra van szükség Európában, amely képes a tagállamok számára szükséges képességeket a szükséges mértékben és sebességgel biztosítani. Biztosítani kell a védelmi ellátási láncok ellenállóképességét, többek között a nyersanyagoktól való függőség csökkentésével.

Henna Virkkunen szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos elmondta,

az ütemterv javaslatokat tartalmaz a katonai mobilitás biztosítására harmonizált szabályok, valamint szárazföldi, légi és tengeri útvonalak hálózatának kiépítésével 2027-ig.

Cél, hogy lehetővé váljon a csapatok és a felszerelések gyors mozgatása Európában - emelte ki. A NATO-val szoros együttműködésben kidolgozott terv erősíti Európa azon képességét, hogy gyorsan reagáljon a válságokra - szögezte le.

A vonatkozó brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a közelmúltbeli fenyegetések megmutatták, hogy Európa veszélyben van. Meg kell védeni Európa minden polgárát és területének minden négyzetcentiméterét. Az egyre növekvő fenyegetésre Európának egységesen, szolidaritással és elszántsággal kell reagálnia - szögezte le.

"Az ütemterv intézkedései erősíteni fogják védelmi iparunkat, fel fogják gyorsítani a termelést, és fenn fogják tartani az Ukrajnának nyújtott, régóta fennálló támogatásunkat" - fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: "Európa védelmének megerősítése azt is jelenti, hogy határozottan kiállunk Ukrajna mellett".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta, a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját. Nem vagyunk még kint a vízből, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhatunk. Ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Így jut 20 évig fix áron zöldenergiához az ország egyik legnagyobb iparvállalata

Így jut 20 évig fix áron zöldenergiához az ország egyik legnagyobb iparvállalata

A Bosch csoport két magyarországi telephelyén is on-site naperőművet épít az E.ON, és 20 éves, hosszútávú energiavásárlási szerződés (PPA) keretében látja el a vállalatot zöldenergiával. A konstrukciónak számos előnye van az ellátásbiztonság, a kiszámítható költségek és a dekarbonizációs célok szempontjából egyaránt. Arról, hogy miért éri meg valójában ezt a megoldást választani, hogyan érdemes belefogni, és milyen szempontokat érdemes mérlegelni a döntés során, a Portfolio Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdezte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×