Infostart.hu
eur:
362.3
usd:
316.56
bux:
151342.76
2026. szeptember 22. kedd Móric
Donald Trump amerikai elnök (j) Friedrich Merz német kancellárt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2026. március 3-án.
Nyitókép: MTI/AP/Mark Schiefelbein

Friedrich Merz részint megkapta, amit akart Washingtonban

Az Egyesült Államok megtartja katonai jelenlétét Németországban – jelentette ki kedden Friedrich Merz német kancellár, miután Washingtonban a Fehér Házban egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel.

A kancellár újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök „nem ma először, de újból biztosította, hogy az Egyesült Államok megtartja katonai jelenlétét Németországban”. „Ez egy olyan jó hír, amit nem is vártam volna másként” – fűzte hozzá.

Merz elmondta, hogy megbeszélték Trump elnökkel a júliusban esedékes ankarai NATO-csúcstalálkozót is, illetve azt is, hogy a jövőben miként tudják közösen jobban megvalósítani a katonai elrettentést. Ugyan részleteket a kancellár nem említett, de azt mondta, Trump méltányolta, hogy „a német szövetségi kormány egy bizonyos vezető szerepet vállalt a NATO európai pillérének erősítésében”.

A kancellár kitért az ukrajnai háború kérdésére is mondván, hogy sürgette az amerikai elnököt, fejtsen ki nagyobb nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökre. „Oroszország időre játszik és ezzel az amerikai elnök akaratával is szembe megy” – hangoztatta a német vezető.

Merz továbbá azt fejtegette, hogy csak egy olyan rendezés bizonyulhat tartósnak, amelyet a kijevi vezetés európai szövetségesei is támogatnak. „Nem vagyunk hajlandók elfogadni egy olyan megállapodást, amelyet a fejünk felett tárgyalnak ki” – hangoztatta.

Az iráni konfliktus kapcsán Merz megjegyezte, hogy az amerikai–izraeli csapásoknak lehetnek kockázataik és kérdéses, sikerül-e velük politikai változást előidézni. „Ez a terv nem kockázat nélküli és adott esetben viselnünk kell majd a következményeket” – mondta, jelezve, sem Izrael, sem az Egyesült Államok nem kérte Németországtól, hogy vegyen részt a katonai műveletben, amelyhez egyébként a német parlament hozzájárulása kellene.

Az iráni háború szerdai napjának összes hírét elolvashatja percről percre tudósításunkban.

Címlapról ajánljuk
Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Gazdaszövetkezetek: tragikus helyzetben a magyar mezőgazdaság

Kukoricából már importra szorul az ország: elmaradó vetések, visszafogott műtrágyázás és leállított öntözés jelzi a magyar gazdák pénzügyi válságát. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint az aszályveszteségek mellett a magas energiaköltségek már a következő szezon finanszírozását is veszélyeztetik. Mint mondta, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben, a gazdák nagyon nehéz körülmények között kell hogy döntsenek a jövőről.

Magyar Péter: indul az út a börtönbe program, újabb feljelentések

Rendkívüli parlamenti ülés összehívását és mentelmi joga azonnali felfüggesztését kéri a miniszterelnök. Magyar Péter arról is beszélt, hogy feljelentést tesz azok ellen a rendőri vezetők ellen, akik szerinte érintettek az ellene szervezett „dunai telefonos és búváros” ügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emertus professzora
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×