Infostart.hu
eur:
378.47
usd:
323.99
bux:
128844.3
2026. április 8. szerda Dénes
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Donald Trump amerikai elnök kezet fog a skóciai Turnberry golfklubjában tartott megbeszélésükön 2025. július 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Nagyon védi (vám)igazát Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság elnöke a védelmébe vette az Európai Unió és Donald Trump amerikai elnök között a múlt hónapban megkötött vámtarifa-megállapodást a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap internetes kiadásában vasárnap megjelentetett írásában.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy a megállapodás "egy tudatos döntés: stabilitás és előreláthatóság a konfrontáció kiszélesedése helyett". "Képzeljük el, hogy a demokratikus világ két legnagyobb gazdasága nem tud megállapodni, és kereskedelmi háborút indít egymás ellen. Ennek csak Moszkvában és Pekingben örülnének" - állapította meg.

A 15 százalékos amerikai vámtarifa-plafonra utalva azt írta, hogy

"ha nem is tökéletes, de jó"

megállapodást kötöttek. "Az általunk bevezetendő viszontvámokkal csak azt kockáztatnánk, hogy kirobbantunk egy költséges kereskedelmi háborút, amelynek negatív következményei lennének az európai alkalmazottakra, a fogyasztókra és az iparra" - tette hozzá.

Von der Leyen emlékeztetett: az EU exkluzív garanciát kapott arra, hogy a gyógyszer-, a félvezető- és a faipari termékek vámjai nem haladhatják meg a 15 százalékos vámtarifa-plafont, emellett több stratégiai ágazat - például a repülőgép-alkatrészek és a generikus gyógyszerek - teljes vámmentességet élvez. A felek abban is megállapodtak, hogy a vámmentes termékek körét a jövőben tovább bővítik.

Uniós szabályok

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezség nem érinti az uniós szabályokat: Európa továbbra is maga dönt az élelmiszerbiztonságról, az online védelemről és a közegészségügy biztosításáról. A megállapodás szerinte lezár egy fejezetet a transzatlanti kapcsolatokban, ugyanakkor új együttműködési lehetőségek előtt is megnyitja az utat.

Von der Leyen írásában arra is rámutatott, hogy Európa nem építheti kereskedelmét kizárólag az Egyesült Államokra.

Az elmúlt hónapokban új egyezségek születtek Mexikóval és a Mercosur-országcsoporttal, erősödtek a kapcsolatok Svájccal és az Egyesült Királysággal, lezárultak a tárgyalások Indonéziával, és arra törekszenek, hogy még az idén megállapodásra jussanak Indiával.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a belső piac kiteljesítése az EU legfontosabb feladata, hiszen csak így aknázható ki teljes mértékben a kontinens gazdasági potenciálja.

Bírálat

A megállapodást mások között Lars Klingbeil német pénzügyminiszter és alkancellár is bírálattal illette. A tárcavezető a Funke Media Groupnak nyilatkozva azt mondta: nem ünnepli a megállapodást pusztán amiatt, hogy azzal valami rosszabbat sikerült elkerülni. "Feltehetjük magunknak a kérdést: miképpen lehetséges az, hogy az Európai Unió - a maga 27 tagállamával és 450 millió lakosával - ilyen gyenge helyzetbe került" - mondta a szociáldemokrata politikus.

Klingbeil kifejezte abbéli reményét, hogy az Európai Unió meg tudja erősíteni magát, és akkor visszakerülhet a fő helyre a tárgyalóasztalnál. Naponta több mint 4,6 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát a két térség között, az éves kereskedelmi volumen pedig 1,68 ezer milliárd euró. A megállapodás szerinte rögzíti, hogy a legtöbb európai termék, köztük járművek és gyógyszerek, legfeljebb 15 százalékos "all-inclusive" vámtarifa alá eshetnek. Ez a plafon kizárólag az EU-ra vonatkozik, más országok esetében a vámtételek az eddigiekre rakódnak rá.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Csicsmann László a közel-keleti tűzszünetről: nagyon sok még a rizikó, bármikor „újratermelődhet az Irán-probléma”

Racionális döntésnek tűnik most befejezni a háborút, és tárgyalásokat kezdeni, amit az amerikai és az iráni fél is kvázi győzelemként értékelt odahaza – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint világgazdasági szempontból továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése a legfontosabb, és ebben a két oldal nagyon eltérő állásponton van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.08. szerda, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz–KDNP választási kampányfőnöke
Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Fordulat: tűzszünetet kötött Amerika és Irán, megnyílik a Hormuzi-szoros – Percről percre híreink az iráni háborúról szerdán

Szerda hajnalban érkezett Donald Trump amerikai elnök bejelentése, hogy kéthetes tűzszünet született Iránnal, pénteken pedig tárgyalások indulnak a felek között Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban. Az Egyesült Államok erre az időszakra felfüggeszti a bombatámadásokat az iszlám köztársaság ellen, és Irán megnyitja a Hormuzi-szorost. Az iráni külügyminiszter közölte: a vízi útvonalon való biztonságos átkelésre úgy van lehetőség, ha az érintettek koordinálnak az iráni haderővel. Izrael bejelentette, támogatják a tűzszünetet Washington és Teherán között, a fegyvernyugvás viszont nem terjed ki Libanonra. Trump azelőtt egy órával jelentette be a tűzszünetet, hogy lejárt volna az a 10 napos ultimátuma, miszerint "egy teljes civilizáció elpusztulásával" fenyegetett. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×