Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
321.86
bux:
131371.04
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Donald Trump amerikai elnök megbeszélést folytat a skóciai Turnberry golfklubjában 2025. július 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Donald Trump ismét fenyegeti az EU-t: a 15 százalék helyett akár 35 százalékos vám is jöhet

Az amerikai elnök a vámháborújával német adatok szerint mintegy hetven országot tart sakkban, köztük az EU-tagállamait. A "tartós békére" semmi nem utal.

Ami az Európai Uniót illeti, Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke július végén Skóciában állapodott meg abban, hogy az elnök által az uniós import nagy részére kilátásba helyezett 30 százalékos vámot 15 százalékra csökkentik. Trump feltétele az volt, hogy az EU az eddiginél jobban megnyitja piacait az amerikai termékek előtt.

Noha az Európai Bizottság elnöke a tagállamok, köztük Németország részéről rendkívül sok bírálatot kapott, Ursula von der Leyen azzal "védekezett", hogy ennél a kompromisszumnál jobbat nem tudott elérni.

Az már Brüsszelben, illetve Berlinben szinte meglepetést sem okozott, hogy a létrejött megállapodásnak augusztus első napján kellett volna életbe lépnie, Washingtonban azonban úgy döntöttek, hogy a start egy hetet csúszik. Eszerint a 15 százalékos vámok augusztus 7-től hatályosak. Mindezt azzal indokolták, hogy az illetékes amerikai hatóságoknak jobban fel kell készülniük az "új rendszerre".

Egy nappal az új időpont előtt mindenesetre Trump újabb fenyegetéssel állt elő. Több német hírportál idézte az amerikai elnököt, aki a CNBC televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a jövőben akár 35 százalékos vámról is szó lehet, ha az EU nem fektet be 600 milliárd dollárt (mintegy 520 milliárd eurót) az Egyesült Államokban. Trump azt állította, hogy ez része volta skóciai megállapodásnak.

Mindez azt jelentené, hogy a kilátásba helyezett 15 százalék több mint duplája fenyeget a legtöbb uniós termékre vonatkozóan.

Az amerikai elnök mindenekelőtt abból indul ki, hogy egyensúlyhiány áll fenn az országok túlnyomó többségével folytatott kereskedelemben, és ezt kompenzálni kell. A partnereket, köztük az uniós tagállamokat azzal vádolja. hogy túlzottan magas vámokat vetnek ki az amerikai termékekre, és nem nyitják meg kellő mértékben piacaikat az amerikai import előtt.

„A vámok újra naggyá és gazdaggá teszik Amerikát" – hangzik az elnök ezzel kapcsolatban sokat ismételt érvelése.

A német portálok szerint az elnök legújabb fenyegetésére az EU részéről nem reagáltak. A várakozások szerint a 15 százalékos importvám ennek ellenére csütörtökön életbe lép.

Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy az amerikai vámháború csaknem hetven "áldozata" között olyan államok is vannak, amelyekkel az Egyesült Államoknak nincs semmifajta kereskedelmi megállapodása. Többek között ilyen Svájc is. Az alpesi ország esetében az elnök 39 százalékos vámot helyezett kilátásba Erre vonatkozóan hivatalos indoklás egyelőre nem hangzott el, mindenesetre Svájcban reménykednek a tárgyalásos megoldásban.

Erre utal, hogy értesülések szerint

a pénzügyminiszter vezetésével magas rangú delegáció indult Washingtonba.

Trump mostani nyilatkozata ugyanakkor megerősítheti azokat az értékeléseket, amelyek szerint Washington és Brüsszel megállapodása eleve kudarcra van ítélve, és összeomlással fenyeget. Az egyetlen "opció" az újratárgyalás lenne, amit több tagország is szorgalmaz.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Tegnap folytatódott a technológiai szektort érintő eladási hullám az USA-ban, különösen a szoftverrészvények szenvedtek az elmúlt napokban, de nagy ütést kapott tegnap a chipgyártó AMD, a Broadcom és a Micron is, a Nasdaq pedig 1,5 százalékos mínuszban zárt. Az ázsiai tőzsdék lekövették a Wall Street-i esést, a dél-koreai tőzsdén a memóriachip-gyártók estek jelentősen, de gyakorlatilag egész Ázsiában negatív volt a hangulat. Ami az európai tőzsdéket illeti, a gyenge nemzetközi hangulat itt is érezteti hatását, a kezdeti iránykeresést délelőtt esés váltotta fel, a magyar piac is jelentős mínuszba került. Eközben a nyersanyagpiacokon továbbra is nagy a volatilitás, az ezüst árfolyama 10 százalékot esett ma. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×