A kedden ismertetett húszperces telefonos interjúban Trump elmondta: hivatalba lépése óta eddig négyszer gondolta úgy, sikerült megállapodást elérnie Putyinnal, "aztán az ember azt látja, hogy (Putyin) lebombázott Kijevben egy idősotthont vagy valamit".

"Csalódtam benne, de ez nem jelenti azt, hogy befejeztem vele a kapcsolattartást" - mondta az amerikai elnök.

Arra a kérdésre, hogy bízik-e még az orosz elnökben,

Donald Trump azt mondta, hogy "őszintén szólva szinte senkiben" nem bízik.

Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott előző napi washingtoni megbeszélése után bejelentette, hogy az Egyesült Államok a NATO közvetítésével juttat Ukrajnába fegyvereket, amelyeket azt atlanti szövetség tagjai kifizetnek Washingtonnak.

Trump azt is közölte, hogy 100 százalékos "másodlagos vámokat" vezet be Oroszországgal szemben, ha 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás.

A keddi BBC-interjúban az amerikai elnök dicsérően szólt a NATO változó hozzáállásáról is a közös védelmi kiadások ügyében.

Felidézte: a legutóbbi NATO-csúcson megállapodás született arról, hogy a tagországok 2035-ig hazai össztermékük (GDP) 5 százalékára növelik katonai ráfordításaikat.

Donald Trump szerint ez évente több mint ezermilliárd dollárnyi védelmi kiadási többletet jelent majd.

Arra a kérdésre, hogy korábbi kijelentéseihez híven továbbra is elavult szerveződésnek tartja-e NATO-t, a BBC-interjúban az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy

a NATO most már a szövetségről alkotott korábbi véleményéhez képest éppen ellenkező irányban halad, mivel a szövetségesek "végre fizetik a számlájukat,

amelyet eddig szinte száz százalékban Amerika fizetett, és ez nagyon igazságtalan volt".

Trump hangsúlyozta: változatlanul elkötelezett a NATO kollektív védelmi alapelve mellett, egyebek mellett azért is, mert ennek révén "a kis országok is meg tudják védeni magukat a nagyokkal szemben".

Nagy-Britanniához és a munkáspárti brit kormányhoz fűződő viszonyáról szólva az amerikai elnök azt mondta: kedveli Keir Starmer miniszterelnököt, "annak ellenére is", hogy Starmer "liberális".

Trump szeptember 17-én állami látogatásra - vagyis hivatalosan nem a brit kormány, hanem III. Károly király vendégeként - Nagy-Britanniába utazik. A látogatás időpontja azt valószínűsíti, hogy az amerikai elnök nem mond beszédet a brit parlamentben, mivel a brit politikai pártok hagyományosan szeptember második felében tartják éves kongresszusaikat, és ebben az időszakban az alsóház nem ülésezik.

Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha látogatása alkalmából rendkívüli ülésre hívnák össze a londoni parlamentet, Trump a keddi BBC-interjúban nemmel válaszolt, úgy fogalmazva: azt szeretné, ha a képviselők "lazítanának egy kicsit".

Emmanuel Macron francia elnök, aki a múlt héten járt állami látogatáson Londonban, felszólalt az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt, és Barack Obama volt amerikai elnök is beszédet mondott a brit parlamentben 2011-es állami látogatása idején.

Trump így is kivételes bánásmódban részesül brit részről, mivel első elnöki időszakában is járt állami látogatáson Londonban, és a brit diplomáciatörténetben még nem volt példa arra, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is állami látogatásra invitálja a brit uralkodó.