Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Iráni ballisztikus rakéták füstje Jeruzsálem felett 2025. június 24-én pirkadatkor. Irán hajnalban két órán át indított rakétákat Izrael több térségébe, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy ezen a napon reggel hét órakor tűzszünet lép életbe Irán és Izrael között.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Kiderült, hogy vizsgázott Izrael új védelmi ernyője

Az izraeli rakétavédelem az Iránból a legutóbbi konfliktus során indított rakéták 86 százalékát elfogta az izraeli védelmi minisztérium közleménye szerint.

Izrael az elmúlt hónapokban telepítette az Arrow rakétavédelmi rendszer továbbfejlesztett változatát, annak is az utolsó egységét alig egy héttel az Irán ellen indított támadás előtt.

Izrael június 13-án intézett bombatámadást az iráni atomprogram létesítményei ellen. Irán rakétákkal és drónokkal mért válaszcsapást Izraelre. A támadások mindkét országban súlyos károkat okoztak.

Iráni jelentések szerint az izraeli támadás több mint kilencszáz halálos áldozattal járt, az amerikai HRANA emberi jogi hálózat viszont csaknem 1200 áldozatról számolt be. Izraelben pedig 28-an vesztették életüket. Jelenleg fegyverszünet van érvényben a két ország között.

Az izraeli védelmi minisztérium közleménye szerint Teherán a tizenkét napos háború során több mint 550 ballisztikus rakétát ás ezer drónt indított izraeli célpontok ellen. Izrael pedig több mint 500 dróntámadást intézett Irán ellen. A közölt adatok független forrásból nem ellenőrizhetők.

Izrael a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint új digitális, mesterséges intelligenciával támogatott és elektronikus fegyverrendszereket is bevetett. Több fegyverrendszert, amelyet az iráni nukleáris létesítmények és rakétabázisok elleni támadások során vetettek be először, évtizedek óta kifejezetten ezekre a feladatokra fejlesztették - áll a közleményben.

(A nyitóképen: Iráni ballisztikus rakéták füstje Jeruzsálem felett 2025. június 24-én pirkadatkor.)

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×