Csaknem három hét telt el a június 10-i grazi iskolai merénylet után, amely Ausztria háború utáni történetének legsúlyosabb vérengzése volt. A grazi BORG Dreierschützen gimnáziumban az ámokfutást a középiskola egy volt hallgatója, a 21 éves Arthur A. követte el. A merénylő felfegyverkezve mindössze alig hét perc alatt kilenc diákot mészárolt le, és egyik volt tanárnőjével is végzett. Ezt követően öngyilkosságot követett el.

Nem sokkal a tragédia után a Christian Stocker konzervatív néppárti (ÖVP) kancellár vezette, pártja mellett a szociáldemokrata SPÖ-ből, valamint a baloldali liberális NEOS-ból álló koalíciós kormány már egy sor intézkedésről állapodott meg. Így mindenekelőtt előzetes megállapodás jött létre az eddig túlzottan megengedőnek tartott fegyvertartási szabályok szigorításáról, továbbá az iskolák védelméről.

Ezekről a parlamenti alsóház, a Nemzeti Tanács jóváhagyására váró intézkedésekről értesülések szerint szinte teljes volt a konszenzus a pártok között, nem így az üzenetküldő szolgáltatások, mindenekelőtt a diákok körében rendkívül népszerű Messenger alkalmazás megfigyeléséről, amit a koalíció legerősebb pártja, az ÖVP szorgalmaz, és az erre vonatkozó javaslatot előterjesztette. Ennek a lényege, hogy az állambiztonsági és hírszerzési igazgatóság (DSN) nyomozói kémprogramokat telepíthetnek a gyanúsítottak eszközeire. Ezt a jogvédelmi tisztviselőknek szorosan figyelemmel kell kísérniük, és a szövetségi közigazgatási bíróság jóváhagyása is szükséges.

Az már korábban kiszivárgott, hogy a Messenger megfigyelését főként a NEOS ellenezte. A liberális párt eleve kételyeit fejezte ki a tervezett intézkedés alkotmányosságát illetően. A néppárti belügyminiszter, egyben alkancellár egy televíziós vitában ismét a Messenger megfigyelésének szigorítása mellett foglalt állást. Gerhard Karner annak a nézetnek adott hangot, hogy szükség van az üzenetküldők megfigyelésének más bűncselekményekkel kapcsolatos kiterjesztésére. A miniszter szerint ez „észszerű intézkedés” lenne, amelyért azonban az igazságügyi minisztérium felelős.

Anna Sporrer szociáldemokrata igazságügyi miniszter egy interjúban elutasítóan reagált, azt hangsúlyozva, hogy jelenleg ez nem szükséges. A kormánypártok az koalíciós programban egyetértettek abban, hogy a terrortámadásokkal szembeni fellépés érdekében alkotmányos intézkedésekre van szükség – emlékeztetett a miniszter.

Értesülések szerint ennél teljesebb a kormánypártok közötti konszenzus a fegyvertartási törvény szigorításáról. Azt korábban a belügyminiszter is elismerte, hogy hogy Ausztriában eddig túl könnyű volt fegyverhez jutni. Az érvényben lévő jogszabály ugyanis a fegyvertartást már a 18. év betöltésétől lehetővé teszi, bizonyos fegyverfajták esetében ugyanakkor pótlólagos vizsgálatot írt elő.

A 21 éves merénylő korábban engedéllyel jutott az ámokfutáshoz használt két fegyverhez, egy Glock pisztolyhoz, valamint egy sörétes puskához. Az ugyanakkor később vált ismertté, hogy Arthur A. mentálisan meglehetősen labilis volt.

A parlament végső jóváhagyására váró kormánytervezet szerint a fegyvertartás, illetve fegyvervásárlás alsó korhatárát 25 évre emelnék, és többhetes alkalmassági vizsgálathoz kötnék. Ha a szükséges orvosi vizsgálat során pszichológiai rendellenességet észlelnének, az adott személy esetében fegyvertartási tilalmat rendelnek el.

A tervezett szigorítás aligha ütközik a lakosság ellenállásába. Erről tanúskodik az a friss felmérés, amely szerint a megkérdezettek 77 százaléka támogatja a fegyvertartási szabályok szigorítását. A TQS Research & Consulting által végzett közvélemény-kutatás rávilágított arra, hogy az osztrákok biztonságérzete jelentősen rosszabbodott. Összesen 66 százalékuk ismerte el, hogy jelentős vagy csekélyebb mértékben változott ez az érzet. Mindössze 30 százalékuk válaszolta azt, hogy nem tapasztalt semmi változást.

A felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka ugyanakkor tudatosan kerüli a tömeges nagygyűléseket, illetve rendezvényeket.