Június 10-én a grazi BORG Dreierschützen gimnáziumban ámokfutást hajtott végre a középiskola egy volt diákja, a 21 éves Arthur A. A merénylő felfegyverkezve alig hét perc alatt kilenc diákot mészárolt le, valamint egy volt tanárnőjével is végzett. Ezt követően öngyilkosságot követett el.

A tragédiát követően néhány nappal a Christian Stocker kancellár vezette, a konzervatív Néppátból (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ-ből, valamint a baloldali liberális NEOS-ból álló koalíciós kormány egy sor intézkedést hagyott jóvá, amelyek mindenekelőtt az eddig túlzottan megengedőnek tartott fegyvertartási szabályok szigorítását, az iskolák fokozott védelmét, de még a Messenger üzenetküldő alkalmazás megfigyelését is érintik.

Az intézkedéscsomag fő eleme a fegyvertartási törvény szigorítása, Ausztriában eddig ugyanis túl könnyű volt fegyverhez jutni. Az érvényben lévő jogszabály a fegyvertartást már a 18. év betöltésétől lehetővé teszi, bizonyos fegyverfajták esetében ugyanakkor pótlólagos vizsgálatot írt elő. A parlament végső jóváhagyására váró kormánytervezet szerint a fegyvertartás, illetve fegyvervásárlás alsó korhatárát 25 évre emelnék, és többhetes alkalmassági vizsgálathoz kötnék. Ha a szükséges orvosi vizsgálat során pszichológiai rendellenességet észlelnének, az adott személy esetében fegyvertartási tilalmat rendelnek el.

Része az intézkedéscsomagnak a népszerű Messenger üzenetküldő szolgáltatás megfigyelésére vonatkozó javaslat. Ez a kormánypártok körében sem talált egyöntetű támogatásra, ennek ellenére a javaslatot a törvényhozás elé terjesztik. A indítvány alapján az Állambiztonsági és Hírszerzési Igazgatóság (DSN) nyomozói kémprogramokat telepíthetnek a gyanúsítottak eszközeire.

Friss hírek szerint a bűnözés elleni harc erősítése érdekében újabb kormányzati intézkedés várható. Ennek előterjesztője a konzervatív néppárti belügyminiszter, Gerhard Karner, aki az osztrák APA hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a bűnözés által „potenciálisan” érintett nyilvános helyeken – köztereken – is lehetővé teszik a videómegfigyelést.

Az APA tudósítása alapján Ausztriában mindössze húsz helyen alkalmazzák a videós megfigyelést, többek között Bécs és Graz egyes terein, ennek kiterjesztése után viszont a megfigyelt helyszínek száma három számjegyű is lehet. Ráadásul az alkalmazás indoklási köre is bővülne – eddig csak ott volt lehetőség rá, ahol már történtek „veszélyes támadások”.

A jövőben azokra a helyszínekre is kiterjeszthetik a megfigyelést, ahol a rendőrség helyzetértékelése alapján ilyenre sor kerülhet vagy „felismerhető bűnözői struktúrákra utaló jelek vannak”.

Gerhard Karner tárcavezető a fentiek kapcsán hangsúlyozta, hogy a bővítés a városok és önkormányzatok kívánalmainak is megfelel, és a velük történt szoros konzultációt követően fogják meghatározni az új helyszíneket. Ausztriában – Vorarlberg és Burgenland kivételével – jelenleg hét tartományban vannak megfigyelt helyszínek; ezeken a helyeken felvétel készül, amit 48 óráig tárolnak, de folyamatos „élő” megfigyelés nem történik, legfeljebb konkrét rendőrségi akciók alkalmával.

A belügyminiszter a nyilatkozatában elismerte, hogy sajnos a tilalmak és szigorítások nem egyenértékűek a támadások megakadályozásával.

Az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) „elviekben” támogatja a videómegfigyelést. „Ez azonban nem vezethet totalitárius körülményekhez azért, mert az ÖVP belügyminisztere eddig sorozatos kudarcot vallott a bűnözés elleni küzdelemben” – jelentette ki Gernot Darmann, a párt biztonságpolitikai felelőse.