Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A jégeső után maradt jégdarabokat lapátolják a Békés megyei Gádoroson 2020. február 11-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Olyan helyen pusztított jégeső, ahol még a havat sem ismerik

Szokatlan jégeső zúdult szombatra virradóra a földközi-tengeri Alexandriára, elborítva az utakat és tengerparti üzleteket rongálva meg.

A vihar menekülésre késztette az embereket a kávéházakból, amelyek ablakán az erős széllökések következtében bevert a jégeső, közben villámok világították meg az eget - jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója a helyszínről. Az alujárókat elárasztotta a víz.

A mentők hajnalig dolgoztak az autók elvontatásán és a törmelékek eltakarításán.

Egyetlen áldozatról sem érkeztek jelentések az egészségügyi minisztérium szerint.

Az esőzés kísérte szélviharok gyakoriak Egyiptomban a Földközi-tenger partján, de a helyi média szerint

a szombati vihar példa nélküli volt.

A legnagyobb tengerpart melletti egyiptomi város, Alexandria rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra, amely miatt elszenvedett már tengerparti eróziót, a tenger szintjének emelkedését és viharok okozta árvizeket.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×