Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Ritka orosz radarrendszerre mértek dróncsapást az ukránok
Nyitókép: 413th “Raid” Separate Unmanned Systems Battalion

Egészen különleges orosz fegyvert semmisítettek meg az ukránok

Az ukrán hadsereg drónokkal harcoló egyik egysége rendkívül ritka trófeát szerzett magának.

A 413. „Raid” fedőnevű, önálló, pilóta nélküli rendszerekkel felszerelt zászlóalj videofelvételt tett közzé egy eddig ismeretlen orosz radarrendszer elleni célzott csapásról. Az egység szerint egy olyan orosz radarrendszert tettek harcképtelenné, amelyet eredetileg MiG-31-es nehézvadászgépek számára terveztek, később pedig elkészítették ennek haditengerészeti változatát is.

A Zaszlon (akadály) fedőnevű lokátornak több változata is létezik és ezek képességei többé-kevésbé eltérnek. Ez volt a világon az első olyan lokátor, amelynek nem az antennája forgott, hanem a radarhullámokat elektronikusan eltérítve pásztázta a légteret. Fejlesztése 1975-től 5 éven át tartott. Ezzel a lokátorral a MiG-31-ek már a látóhatár alatti célokat is fel tudták deríteni (look down/shoot down), így akár a föld közelében száguldó manőverező robotrepülőgépekre is indíthattak rakétát.

A Zaszlon radart eredetileg a MiG-31 nehéz vadász fedélzetére tervezték. Ebből alakították ki a hadihajókra telepített változatot, majd a tengerészeti verziót terepjáró teherautóra rakták, hogy a szárazföldi egységet támogathassa.  Kép Wikipédia
A Zaszlon radart eredetileg a MiG-31 nehéz vadász fedélzetére tervezték. Ebből alakították ki a hadihajókra telepített változatot, majd a tengerészeti verziót terepjáró teherautóra rakták, hogy a szárazföldi egységet támogathassa. Kép Wikipédia

A haditengerészeti verzió - amelyből aztán a szárazföldit is kialakították -, megnövelt képességű: 300 kilométeres távolságig egyszerre akár 200 célt is tud követni. Egy 8x8-as kerékképletű, terepjáró KAMAZ teherautóra szerelve az eszközt a szárazföldi csapatok támogatására használták az oroszok. A Defence Blog szerint a radart főleg tüzérségi felderítőként alkalmazták. Ezzel határozták meg, hogy honnan lőtt az ellenség, és ez alapján, hova kell mérni a válaszcsapást.

A radarrendszer hatalmas teljesítményét jelzi az is, hogy miközben az ellenséges ágyúállások után kutatott, képes volt a légtér figyelésére. Jelezte, ha támadó drónok, repülőgépek, vagy helikopterek közeledtek.

Mivel az oroszok is tisztában voltak a lokátor rendkívüli anyagi és harcászati értékével, ezért a teherautóra szerelt felderítő rendszert a frontoktól távol, a biztonságosnak ítélt, megszállt ukrán területeken állomásoztatták. De még itt is időről-időre áttelepítették, nehogy az ellenség felfedezze és bemérje a pontos helyét.

Ám az ukrán felderítésnek sikerült megtalálnia, aztán a többi már a 413-as különleges egység drónkezelőinek feladata volt. Az alakulat közlése alapján a lokátorrendszert sikerült annyira megrongálniuk, hogy az oroszok kénytelenek voltak azt kivonni a harcokból. Mivel rendkívül ritka eszközről van szó, kijevi vélemény szerint a pótlása egyhamar nem is várható.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×