Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Ritka orosz radarrendszerre mértek dróncsapást az ukránok
Nyitókép: 413th “Raid” Separate Unmanned Systems Battalion

Egészen különleges orosz fegyvert semmisítettek meg az ukránok

Az ukrán hadsereg drónokkal harcoló egyik egysége rendkívül ritka trófeát szerzett magának.

A 413. „Raid” fedőnevű, önálló, pilóta nélküli rendszerekkel felszerelt zászlóalj videofelvételt tett közzé egy eddig ismeretlen orosz radarrendszer elleni célzott csapásról. Az egység szerint egy olyan orosz radarrendszert tettek harcképtelenné, amelyet eredetileg MiG-31-es nehézvadászgépek számára terveztek, később pedig elkészítették ennek haditengerészeti változatát is.

A Zaszlon (akadály) fedőnevű lokátornak több változata is létezik és ezek képességei többé-kevésbé eltérnek. Ez volt a világon az első olyan lokátor, amelynek nem az antennája forgott, hanem a radarhullámokat elektronikusan eltérítve pásztázta a légteret. Fejlesztése 1975-től 5 éven át tartott. Ezzel a lokátorral a MiG-31-ek már a látóhatár alatti célokat is fel tudták deríteni (look down/shoot down), így akár a föld közelében száguldó manőverező robotrepülőgépekre is indíthattak rakétát.

A Zaszlon radart eredetileg a MiG-31 nehéz vadász fedélzetére tervezték. Ebből alakították ki a hadihajókra telepített változatot, majd a tengerészeti verziót terepjáró teherautóra rakták, hogy a szárazföldi egységet támogathassa.  Kép Wikipédia
A Zaszlon radart eredetileg a MiG-31 nehéz vadász fedélzetére tervezték. Ebből alakították ki a hadihajókra telepített változatot, majd a tengerészeti verziót terepjáró teherautóra rakták, hogy a szárazföldi egységet támogathassa. Kép Wikipédia

A haditengerészeti verzió - amelyből aztán a szárazföldit is kialakították -, megnövelt képességű: 300 kilométeres távolságig egyszerre akár 200 célt is tud követni. Egy 8x8-as kerékképletű, terepjáró KAMAZ teherautóra szerelve az eszközt a szárazföldi csapatok támogatására használták az oroszok. A Defence Blog szerint a radart főleg tüzérségi felderítőként alkalmazták. Ezzel határozták meg, hogy honnan lőtt az ellenség, és ez alapján, hova kell mérni a válaszcsapást.

A radarrendszer hatalmas teljesítményét jelzi az is, hogy miközben az ellenséges ágyúállások után kutatott, képes volt a légtér figyelésére. Jelezte, ha támadó drónok, repülőgépek, vagy helikopterek közeledtek.

Mivel az oroszok is tisztában voltak a lokátor rendkívüli anyagi és harcászati értékével, ezért a teherautóra szerelt felderítő rendszert a frontoktól távol, a biztonságosnak ítélt, megszállt ukrán területeken állomásoztatták. De még itt is időről-időre áttelepítették, nehogy az ellenség felfedezze és bemérje a pontos helyét.

Ám az ukrán felderítésnek sikerült megtalálnia, aztán a többi már a 413-as különleges egység drónkezelőinek feladata volt. Az alakulat közlése alapján a lokátorrendszert sikerült annyira megrongálniuk, hogy az oroszok kénytelenek voltak azt kivonni a harcokból. Mivel rendkívül ritka eszközről van szó, kijevi vélemény szerint a pótlása egyhamar nem is várható.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×