Miközben a párt parlamenti képviselőinek száma megkétszereződött, a Bundestag 106 képviselővel "zsugorodott". Az eddigi 736-ról ugyanis 630-ra csökkent tagjainak száma, ami elemzők szerint még inkább megerősíti a nagy támogatottsággal rendelkező párt követeléseinek súlyát. Mindez számokban azt jelenti, hogy az új Bundestagban a két keresztény párt együttesen 208 mandátummal rendelkezik majd, míg az AfD 152 képviselői hellyel. A CDU/CSU leendő koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD 120 képviselői mandátumhoz jutott.

A parlamenti vezetői posztok túlnyomó többségükben még gazdára várnak. Az már a múlt hét végén kiszivárgott, hogy a Bundestag új elnöke szociáldemokrata Bärbel Bast váltó kereszténydemokrata Julia Klöckner lesz. Az immár hagyománynak számít, hogy a parlament elnökét a választásokat megnyerő párt jelöli. Az elnököt és az alelnököket a választási időszak idejére választják. Az elnökség tagjait Bundestag-határozattal nem lehet felmenteni. Az elnök és a helyettese központi feladata a parlamenti ülések levezetése és a parlamenti rend betartatása az ülések során.

Támogatottságának folyamatos növekedése ellenére az AfD-t a többi parlamenti párt nem csak partnerként közösítette ki, de a 2021-es választások után elutasította azt is, hogy a radikális jobboldal fontos parlamenti pozícióhoz jusson. A ZDF közszolgálati médium arról számolt be, hogy a párt most megerősítette korábbi követeléseit. Többek között magának követeli a Bundestag egyik alelnökének tisztségét, továbbá a több mint húszból öt parlamenti bizottság elnökének posztját. Értesülések szerint helyet sürget magának a hírszerzői szolgálatok ellenőrzéséért felelős parlamenti tesületben is.

A követelések sorsa még nem dőlt el, az ugyanakkor már kiszivárgott, hogy különösen ez utóbbit elsősorban a szociáldemokraták, a zöldek és a Baloldal Pártja képviselői ellenzik. Mindenekelőtt arra hivatkoznak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal az AfD-t jobboldali szélsőségesnek bélyegezve megfigyeli. A ZDF ugyanakkor rámutatott arra is, hogy

az AfD súlyát tekintve a követelések teljesítése immár nehezen tagadható meg.

A CDU/CSU egyik magas rangú képviselője "diplomatikusan" azt hangoztatta, hogy a pártszövetség számára a Bundestag munkaképességének biztosítása a legfontosabb.

A legfrissebb felmérések megerősítették azt is, hogy az elmúlt hetekben tovább növekedett az AfD támogatottsága. A friss közvélemény-kutatási adatok szerint a konzervatívok népszerűsége 27 százalékos, míg az AFD 23 százalékra jött fel. Alig változott ugyanakkor s szociáldemokraták, és a zöldek támogatottsága, amely 15, illetve 12 százalékos.

Tavaly novemberben, az Olaf Scholz-kormány bukásakor a CDU/CSU az Insa felmérése szerint még 14 százalékkal előzte meg a tartósan a második helyen álló AfD-t.