Infostart.hu
eur:
384.4
usd:
329.03
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Annalena Baerbock német külügyminiszter pártja, a Szövetség 90/Zöldek bonni kongresszusán 2022. október 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Hullámvasúton három vezető német politikusnő népszerűsége

A németországi választási eredmények átrajzolják több politikus pályaívét is: a parlament elnöke egy volt CDU-miniszter lesz, a távozó külügyminiszter az ENSZ-ben lehet vezető, míg a kormányra készülő szociáldemokraták az utcára tehetik női társelnöküket.

Egy időben három politikusnő jövendő sorsa váltotta ki a média érdeklődését. Egyikük a tárcájától búcsúzó Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter, a második Saskia Esken, a szociáldemokrata part társelnöke, míg a harmadik a konzervatív Julia Klöckner korábbi mezőgazdasági miniszter.

A német diplomácia az elmúlt több mint három évben rendkívül aktív irányítója tárcájától búcsúzni kényszerült, miután pártja ellenzékbe kényszerült a február végi választások eredményeként. Baerbock Robert Habeck alkancellárral és gazdasági miniszterrel együtt a Zöldek legismertebb politikusa és egyben társelnöke volt, aki külügyminiszterként beutazta a fél világot, aktív volt a konfliktusos térségekben, különös tekintettel a Közel-Keletre, ahol közvetíteni is próbált Izrael és a palesztin terrorszervezet, a Hamász háborújában. De hasonló aktivitást tanúsított az Európai Unióban és az ENSZ különböző fórumain is. Többször is megfordult az orosz háború sújtotta Ukrajnában, és az ostromlott ország egyik legfőbb német kormányzati támogatója volt.

A legfrissebb értesülések szerint a leköszönő külügyminiszternek most az ENSZ-közgyűlés elnöki tisztét ajánlotta fel a még hivatalban levő kormány, hangoztatva, hogy az állás rendkívüli diplomáciai jártasságot kíván. Megbízatása a szokásokhoz hűen júniustól egy évre szólna. A világszervezethez közel álló szakértők szerint megválasztására nagy az esély, aminek fő oka aktív diplomáciai tevékenysége mellett az a tény, hogy a német kormány az ajánlója.

A másik és sokak számára meglepetést keltő hír az volt, hogy a CDU/CSU-val nagykoalícióra készülő szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának több tagja lemondásra szólította fel a párt társelnökét, Saskia Eskent, mert szerintük a két társelnök, Lars Klingbeil és Esken közül az utóbbi hibáztatható leginkább a szociáldemokraták csúfos választási kudarcáért. Esken egyelőre nem reagált a sajátos felszólításra, ugyanakkor közismert, hogy napokkal ezelőtt nagyobb beleszólást követelt a konzervatívokkal folytatott koalíciós egyeztetésekbe.

A harmadik női karrier-irányváltás talán a legnagyobb horderejű a három közül: a választások győztese, a kereszténydemokrata CDU a CSU-val karöltve Julia Klöckner korábbi mezőgazdasági minisztert jelöli a Bundestag elnökének. A jelölést Friedrich Merz, a CDU elnöke, egyben kancellárjelölt kezdeményezte, és az a frakcióban egyhangú támogatásra talált.

Az elnöki tisztség az előírásoknak megfelelően a legerősebb kormánypártot illeti. Az 52 éves Klöckner az eddigi szociáldemokrata Bärbel Bast váltja a Bundestag vezetőjeként. A jelölést követő első nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Bundestag nem csupán az érvek és a megoldások helyszíne, de olyan testület is, amelynek példát kell mutatnia.

„Ha nem vagyunk képesek arra, hogy egymást tisztelve tárgyaljunk és vitázzunk is, hogyan várhatnánk el ezt a társadalom széles rétegeitől”

– idézte az ARD a leendő parlamenti elnököt. Klöckner egyfajta elnöki ars poeticaként fogalmazta meg azt is, hogy a Bundestagnak korszerűsítenie kell munkamódszerét, és törekednie kell arra, hogy az eddiginél erőteljesebben szólíthassa meg a fiatalokat.

Értesülések szerint nagykoalícióra törekvő pártok körében már folyik a vita a miniszteri posztok és más fontos tisztségek betöltéséről.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×