Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
(B-j) Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár, Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter, a Zöldek jelöltje, Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztélnyszociálius Unió (CSU) közös jelöltje és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) társelnöke a kancellárjelöltek Quadrell című választási vitaműsorában egy berlini TV-stúdióban 2025. február 16-án. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Kay Nietfeld

Kancellárjelöltek vitája: Friedrich Merz megnevezte, kivel kormányozna

Egy héttel a német szövetségi választások előtt, vasárnap az RTL és NTV csatornák közös műsorában találkoztak a kancellárjelöltek egy kétórás televíziós vitában. A felmérések szerint a CDU/CSU jelöltének sikerült a legjobban a politikusok csatája, amelyet több mint nyolcmillióan követtek figyelemmel.

Egy héttel a szövetségi választások előtt a CDU/CSU, az AfD, az SPD és a Zöldek kancellárjelöltjei először találkoztak tévévitában. Korábban a közmédiában Friedrich Merz, a keresztény pártok jelöltje Olaf Scholzcal, az újrázásra készülő kancellárral kettesben vitázott, de már az előtt jelezte a CDU elnöke, hogy szerinte a másik két kancellárjelöltet is meg kellett volna hívni, azt azonban a közmédia elutasította. Élt viszont a lehetőséggel a német RTL, amely közös vitára invitálta a négy jelöltet, Merzet, Scholzot, Alice Weidelt és Robert Habecket.

A vita első részében a migrációs politika került terítékre. Olaf Scholz kancellár emlékeztetett az Afganisztánba irányuló első kitoloncolási járatra, jelezve, hogy további hasonló intézkedések várhatók, Friedrich Merz viszont kritizálta a kitoloncolások alacsony számát és az újonnan érkező menedékkérők arányát is. Ellentétes állásponton volt Alice Weidel és Robert Habeck, az AfD jelöltje a belső biztonság eróziójáról és az állami kontroll elvesztéséről beszélt, míg a Zöldek politikusa védte a családegyesítés gyakorlatát a tartózkodási engedéllyel rendelkező migránsok esetében.

A vita második szakaszában a gazdasági kérdések kerültek elő. A legnagyobb esélyesnek tartott Merz széles körű adócsökkentést ígért az állampolgároknak és a vállalkozásoknak is, valamint a bürokrácia csökkentésére tett vállalást, míg Scholz a magas jövedelműek magasabb adóztatása mellett érvelt, tekintettel az állam pénzügyi nehézségeire.

A gazdaság élénkítése érdekében Alice Weidel elsősorban a magas energiaköltségek csökkentésére összpontosított, hangsúlyozva, hogy fontos a nyitás a technológiára, az atomenergiára, a szénre, és mint mondta, a szélerőműveket nem akarja betiltani. Az AfD társelnöke az adómentes jövedelemsávok emelését, a megújuló energiáról szóló törvény és a szén-dioxid-adó eltörlését szorgalmazta. Habeck a beruházások adókedvezményeivel akarja élénkíteni a gazdaságot, mint mondta, Németországnak több szakképzett munkaerőre is szüksége van.

Az Ukrajna-kérdésben éles ellentét mutatkozott a pártok között. Alice Weidel kritizálta Németország fegyverszállításait Ukrajnának, sőt azzal vádolta a többi pártot, hogy Németországot bevonnák a háborúba Oroszországgal, és Donald Trump amerikai elnök Ukrajna-politikáját dicsérte. Robert Habeck, a Zöldek kancellárjelöltje szerint Trump és kormánya „frontális támadást indított a nyugati értékközösség ellen".

Friedrich Merz határozottan kiállt Ukrajna mellett. „Nem vagyunk semlegesek. Ukrajna oldalán állunk, és védjük a politikai rendünket” – fogalmazott. Habeck is azt hangsúlyozta, hogy a centrumpártok egyetértenek az Ukrajna-politika alapelveiben, míg a kancellár a költségvetési fék reformját sürgette a Bundeswehr és az ukrán hadsereg jövőbeli finanszírozása érdekében.

A vita során előkerült az AfD és a CDU/CSU lehetséges együttműködése is, és Friedrich Merz „szélsőjobboldali pártnak” nevezte az AfD-t, és kizárta az együttműködés lehetőségét, és lehetséges koalíciós partnerként az SPD-t vagy a Zöldeket nevezte meg a szövetségi választások után. Merz azt mondta, hogy meglehetősen biztos abban, hogy a választások után értelmes tárgyalások lesznek lehetségesek. Olaf Scholz emlékeztetett az AfD tiszteletbeli elnökének, Alexander Gaulandnak a náci múltat bagatellizáló kijelentésére, mire Alice Weidel „botrányosnak és sértőnek” nevezte a nemzetiszocializmusra való utalásokat, és közölte, az AfD-vel kapcsolatosan sosem a lényegről beszélnek, hanem csak a párt megbélyegzésével foglalkoznak.

A kétórás vitát átlagosan 8,26 millióan követték figyelemmel a televízióban, ez a tévénézők negyedét jeleni, de a 14–49 éves korosztály 44,7 százaléka kapcsolt erre az adásra.

A Forsa közvélemény-kutató felmérésében a tévévitát követők közül választott ki véletlenszerűen 2004 embert, és szerintük Friedrich Merz nyerte a vitát, amikor azt kérdezték, hogy összességében ki volt a legjobb a négy jelölt közül, 32 százalék látta a legmeggyőzőbbnek Merzet, 25 százalék Scholzcot, 18-18 százalék pedig Habecket és Weidelt, míg hét százalék nem tudott választani.

Azt is megkérdezték, hogy kire bízná rá a jelöltek közül leginkább Németország irányítását, és a válaszadók 42 százaléka Merzet jelölte meg, Majd Scholz (19), Weidel (16) és Habeck (13) következett. A felmérés szerint a vitában a leginkább kompetensnek a CDU jelöltjét találták (38 százalék), majd a kancellárt (25), míg Habeck és Weidel hozzáértését azonosnak látták (16-16).

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×